A fűtési tágulási tartályokhoz hasonlóan, itt is a  táguló vízmennyiség felvétele a követelmény. Viszont magasabb műszaki tartalom mellett.

 1. Alapvető különbségek

Amíg a fűtési rendszernél nem cserélődik a tartállyal érintkező víz, az ivóvizes hálózatban állandóan friss oxigén-dús utánpótlás érkezik. Ebből következik az első különbség a fűtési tágulási tartályokhoz képest: Csak oxigénkorrózióval szemben védett tartályt szabad alkalmazni! Az ivóvízre alkalmas zárt tágulási tartályok esetében a belső felületük és a bennük lévő membrán is élelmiszer-tiszta, azokból semmilyen vízminőséget veszélyeztető anyag nem juthat be a hálózatba. Még egy esetleges membrán szakadás esetén sem.

 2. Alkalmazási területek

Leggyakrabban “házi vízmű”, vagy “hidrofor” tartályként találkozhatunk velük, de hasznos bojler elé bekötve is.

1. Nyomásfokozó rendszerek (házi vízmű)

A szükséges vízigény biztosítása ebben az esetben szivattyúval történik. Mivel a felhasználás nem folyamatos, a szivattyú sem működik mindig. Egy nyomáskapcsoló vezérli, ami a beállított minimum-maximum értékeknél kapcsol be, illetve ki.

házi vízmű

Tágulási tartály nélkül a szivattyúnak már a legkisebb vízvételnél is el kell indulnia, ami gyakori ki-be kapcsoláshoz és a szivattyú idő előtti meghibásodásához vezet. A beépített tágulási tartállyal lecsökkenthető a kapcsolások száma.

A méretezésüknél a szivattyú két bekapcsolása közötti felhasználandó víz mennyiséget vehetjük figyelembe. Az előfeszítési nyomás 0,5 barral alacsonyabb legyen, mint a szivattyú bekapcsolási nyomása.

Tehát ha 3 és 4 bar közé állítjuk a kapcsolási értékeket, akkor 2,5 bar legyen az előnyomás. Így mindig marad víz a tartályban és a membrán nem feszül a tartály falára, kevésbé használódik.

A nyomásfokozó rendszerekben alkalmazott ivóvizes tartályokat úgy tervezik, hogy a membránt cserélni lehessen benne.

 2. Használati melegvíz termelők (bojler)

Használati melegvíz készítésekor a táguló víznek utat, vagy helyet kell biztosítani. Mivel az ellátó hálózatba vissza nem folyhat, ezért egy visszacsapó szelepet építünk be, ami egyben biztonsági szelep is.

bojler biztonsági szelep

A gyárilag beállított értéknél kinyit és az afeletti nyomást kiengedi a lefolyóba, fürdőkádba, vagy ahová éppen vezetve van.

A biztonsági szeleppel megvalósított védelem tehát nem a nyomásnövekedést kiváltó okot szünteti meg, hanem a következményeket korlátozza. Ezt a működőképességét hosszú időn át megőrzi.

Ha a szelep látható helyen van és látjuk a csöpögést (nincs bekötve csatornába), azt is észrevehetjük, ha a szelep “elfárad” és már akkor sem zár le, ha befejeződött a felfűtés. Az elfolyt vizet pedig kifizetjük a csatornadíjjal együtt.
ivóvizes tágulási tartály

Ha egy tágulási tartály is van beépítve a bojler és a biztonsági szelep közé, a táguló vizet eltárolja, egy csap megnyitásakor pedig visszaengedi a hálózatba. A biztonsági szelep nem fog levízkövesedni a gyakori csepegéstől és hosszabb életű lesz.

A tartály mérete a táguló vízmennyiségtől, a hőmérséklet különbségtől, a biztonsági szelep beállított nyomásától és a hálózati víznyomástól függ. A tartály előnyomásának a hidegvízvezetékben a nyomáscsökkentő mögött uralkodó nyomáshoz képest 0,2 barral alacsonyabbnak kell lennie.

 

Az alábbi táblázat kiindulásnak megfelelő, a pontos méretezést nem helyettesíti!bojler tartály térfogat

A tartályhoz kapható áramláselosztó, mely egy standard T-idomba helyezve áramlást biztosít vízelvétel esetén, így a tartály folyamatosan 'átöblítődik' friss vezetékes vízzel. Ily módon elkerülhető a pangó víz és ezáltal a nem kívánatos baktériumképződés a vízkörben, aminek következtében jobb ivóvízminőség biztosítható.

Fontos! Ivóvizes tágulási tartály beépítése esetén sem szabad a biztonsági szelepet elhagyni!

 3. Beépítés, karbantartás

Elhelyezés fagymentes helyiségben történjen, úgy hogy minden oldal szemügyre vehető, a gázszelep a vízoldali csatlakozás hozzáférhető és az adattábla olvasható legyen. Beépítési helyzet függőlegesen, vagy vízszintesen saját lábon (típusfüggő).

Évente egyszeri karbantartás szükséges. Külső állapot felülvizsgálata. Sérülés (vagy korrózió) látható? Membrán ellenőrzés: leszerelés előtt légoldali szelepet röviden megnyomni. Ha víz jön ki, tartálycsere!

4. Ne fáradj a számolgatással!

Ivóvizes tágulási tartály méretező program leegyszerűsítve!

Töltsd le ezt a hasznos és ingyenes ivóvizes tágulási tartály méretező kalkulátort, amit az egyszerűbb számolás kedvéért készítettem!

A letöltő link az email címedre érkezik:

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

.

Hozzáfűznél valamit? Írd meg!

Hasznosnak találtad? Nyomd meg a Tetszik gombot!

Az ivóvizes tágulási tartály

41 thoughts on “Az ivóvizes tágulási tartály

  • 2016-11-21 at 19:37
    Permalink

    Üdvözletem kedves szakértő.
    Fűtés rendszer tágulási tartályról szeretném megkérdezni, hogy az előfeszítés nyomás beállítását mennyire kell állítanom, ha a legfelső radiátorom 4 m magasan van, viszont 12 m csővezetéken keresztül jut oda a meleg víz. 1 körön mindig visszalevegősödik a radiátorom.
    A táblázatuk alapján beállítottam a rendszert, 1,2 bar kezdeti víz nyomás mellet a keringető szivattyú hangos lett, mint ha nem lenne elég víz a rendszerben. A radiátor csobogása nem szűnt meg.
    A rendszert légtelenítettem. Mit tudok még tenni?
    Hőterm kazán 2003-as.
    Választ köszönöm.

    Válasz
    • 2016-11-21 at 20:56
      Permalink

      Kedves Csaba!

      Az előnyomást (többek között) a tágulási tartályra ható statikus víznyomás határozza meg. Ezt függőleges irányban mérjük, mindegy, hogy más irányban hány méter vezeték kanyarog felette. Ha ez 4 méter, akkor 0,4 bar, ami akkor is nyomja a tartályt, ha a legfelső ponton 0 a nyomás. Ehhez a 0,4 barhoz adunk +0,3 bart, ez lesz az előnyomás (0,7 bar). Vízzel feltöltve újabb +0,3 bar nyomással emeljük kezdeti nyomásra a rendszer víznyomását (1,0 bar). Ez a legmagasabb ponton 0,6 bar túlnyomást eredményez, ami nem engedi, hogy lelevegősödjön a rendszer.

      A csobogás azért hallható, mert nem sikerült maradéktalanul a légtelenítés.

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
      • 2016-11-23 at 08:18
        Permalink

        Szia Tamás.

        Köszönöm a válaszod.
        Beállítottam a rendszert. Most egy olyan kérdésem lenne ezzel kapcsolatosan, hogy hány bár lehet a nyomás emelkedés. 0,4 bar emelkedés az jónak mondható?
        Választ köszönöm.

        Válasz
        • 2016-11-24 at 19:26
          Permalink

          Szia,

          a biztonsági szelep lefúvási nyomása alatt 0,5 barral még jónak mondható. Feltéve, hogy jól választottuk ki a szelepet!

          Üdv,
          Tamás

          Válasz
  • 2017-10-09 at 22:40
    Permalink

    Szia Tamás,

    a cikkben a táblázat 200 liternél abbamarad.
    Tudnál segíteni az alábbi HMV tartályméretben?
    4bar rendszernyomás
    400 literes tartály
    max tartály hőmérséklet 70°C
    Biztonsági szelep: 8bar
    3 szint (max magasság 7m)

    Valahol 32-36 liter közötti tartályt számoltam, de jó volna egy megerősítés, vagy cáfolat 🙂
    Mennyire kellene fújni a membrán oldalt?

    Köszönöm!
    Péter

    Válasz
  • 2017-10-21 at 15:35
    Permalink

    Kedves Péter!

    Készítettem egy méretező Excel-t, amit a bejegyzés végén le is tölthetsz.
    Próbáld ki, teszteld!
    Ha valami hibát észreveszel benne, vagy nem egyértelmű, kérlek jelezd!

    Üdv,
    Tamás

    Válasz
    • 2017-10-23 at 23:10
      Permalink

      Szia!
      Köszönöm az excellt, 40 literre jött ki, hálistennek 40-es tartályt vettem.
      A gond csak az, hogy túlfújtam. 4 bar nyomásom van, és én a fűtési rendszerekből kiindulva 4,4-re fújtam a tartályt, de azt írod hogy HMV esetén a rendszernyomás -0,2bar, vagyis 3,8-ra kellett volna fújnom. Ennek mi az oka? Így alapból menni fog víz a tartályba, nem csak táguláskor, nem?
      Péter

      Válasz
      • 2017-10-24 at 08:58
        Permalink

        Szia Péter!

        Az ok az, hogy a membrán ne legyen a tartály oldalának feszülve. Szerintem így hosszabb életű, mert a gumit nem dörzsöli semmi, ami a tartály belső falára tapad (pl. vízkő). A fűtési tágulásinál ennek nagyobb szerepe van, mert ott rozsda is előfordulhat.
        Ha magasabb az előnyomásod, később kezd el dolgozni a membrán (vagyis a levegő), csökken a hasznos térfogat. Ha alacsonyabb, akkor viszont a hálózati víznyomás vesz el a térből, ezzel is csökken a hasznos térfogat.
        (Fűtési tágulásinál muszáj alacsonyabbnak lenni az előnyomásnak, mert az a vízmennyiség tartalékot képez a rendszer számára. Az ivóvizes tartálynál az előnyomás, vagy annak hiánya nem befolyásolja a hálózat nyomását.)

        Üdv,
        Tamás

        Válasz
  • 2018-02-11 at 14:27
    Permalink

    Szia Tamás ! A tágulási tartálynál írod hogy lehet áramláselosztót rendelni.Hol? és hogyan kell keresni?,mert a keresőben nem lehet erre semmit találni. Válaszodat előre is megköszönve Tisztelettel Tibor

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.