A fűtési tágulási tartályokhoz hasonlóan, itt is a  táguló vízmennyiség felvétele a követelmény. Viszont magasabb műszaki tartalom mellett.

 1. Alapvető különbségek

Amíg a fűtési rendszernél nem cserélődik a tartállyal érintkező víz, az ivóvizes hálózatban állandóan friss oxigén-dús utánpótlás érkezik. Ebből következik az első különbség a fűtési tágulási tartályokhoz képest: Csak oxigénkorrózióval szemben védett tartályt szabad alkalmazni! Az ivóvízre alkalmas zárt tágulási tartályok esetében a belső felületük és a bennük lévő membrán is élelmiszer-tiszta, azokból semmilyen vízminőséget veszélyeztető anyag nem juthat be a hálózatba. Még egy esetleges membrán szakadás esetén sem.

 2. Alkalmazási területek

Leggyakrabban “házi vízmű”, vagy “hidrofor” tartályként találkozhatunk velük, de hasznos bojler elé bekötve is.

1. Nyomásfokozó rendszerek (házi vízmű)

A szükséges vízigény biztosítása ebben az esetben szivattyúval történik. Mivel a felhasználás nem folyamatos, a szivattyú sem működik mindig. Egy nyomáskapcsoló vezérli, ami a beállított minimum-maximum értékeknél kapcsol be, illetve ki.

házi vízmű

Tágulási tartály nélkül a szivattyúnak már a legkisebb vízvételnél is el kell indulnia, ami gyakori ki-be kapcsoláshoz és a szivattyú idő előtti meghibásodásához vezet. A beépített tágulási tartállyal lecsökkenthető a kapcsolások száma.

A méretezésüknél a szivattyú két bekapcsolása közötti felhasználandó víz mennyiséget vehetjük figyelembe. Az előfeszítési nyomás 0,5 barral alacsonyabb legyen, mint a szivattyú bekapcsolási nyomása.

Tehát ha 3 és 4 bar közé állítjuk a kapcsolási értékeket, akkor 2,5 bar legyen az előnyomás. Így mindig marad víz a tartályban és a membrán nem feszül a tartály falára, kevésbé használódik.

A nyomásfokozó rendszerekben alkalmazott ivóvizes tartályokat úgy tervezik, hogy a membránt cserélni lehessen benne.

 2. Használati melegvíz termelők (bojler)

Használati melegvíz készítésekor a táguló víznek utat, vagy helyet kell biztosítani. Mivel az ellátó hálózatba vissza nem folyhat, ezért egy visszacsapó szelepet építünk be, ami egyben biztonsági szelep is.

bojler biztonsági szelep

A gyárilag beállított értéknél kinyit és az afeletti nyomást kiengedi a lefolyóba, fürdőkádba, vagy ahová éppen vezetve van.

A biztonsági szeleppel megvalósított védelem tehát nem a nyomásnövekedést kiváltó okot szünteti meg, hanem a következményeket korlátozza. Ezt a működőképességét hosszú időn át megőrzi.

Ha a szelep látható helyen van és látjuk a csöpögést (nincs bekötve csatornába), azt is észrevehetjük, ha a szelep “elfárad” és már akkor sem zár le, ha befejeződött a felfűtés. Az elfolyt vizet pedig kifizetjük a csatornadíjjal együtt.
ivóvizes tágulási tartály

Ha egy tágulási tartály is van beépítve a bojler és a biztonsági szelep közé, a táguló vizet eltárolja, egy csap megnyitásakor pedig visszaengedi a hálózatba. A biztonsági szelep nem fog levízkövesedni a gyakori csepegéstől és hosszabb életű lesz.

A tartály mérete a táguló vízmennyiségtől, a hőmérséklet különbségtől, a biztonsági szelep beállított nyomásától és a hálózati víznyomástól függ. A tartály előnyomásának a hidegvízvezetékben a nyomáscsökkentő mögött uralkodó nyomáshoz képest 0,2 barral alacsonyabbnak kell lennie.

Az alábbi táblázat kiindulásnak megfelelő, a pontos méretezést nem helyettesíti!bojler tartály térfogat

A tartályhoz kapható áramláselosztó, mely egy standard T-idomba helyezve áramlást biztosít vízelvétel esetén, így a tartály folyamatosan “átöblítődik” friss vezetékes vízzel. Ily módon elkerülhető a pangó víz és ezáltal a nem kívánatos baktériumképződés a vízkörben, aminek következtében jobb ivóvízminőség biztosítható.

Fontos! Ivóvizes tágulási tartály beépítése esetén sem szabad a biztonsági szelepet elhagyni!

 3. Beépítés, karbantartás

Elhelyezés fagymentes helyiségben történjen, úgy hogy minden oldal szemügyre vehető, a gázszelep a vízoldali csatlakozás hozzáférhető és az adattábla olvasható legyen. Beépítési helyzet függőlegesen, vagy vízszintesen saját lábon (típusfüggő).

Évente egyszeri karbantartás szükséges. Külső állapot felülvizsgálata. Sérülés (vagy korrózió) látható? Membrán ellenőrzés: leszerelés előtt légoldali szelepet röviden megnyomni. Ha víz jön ki, tartálycsere!

4. Ne fáradj a számolgatással!

Ivóvizes tágulási tartály méretező program leegyszerűsítve!

Töltsd le ezt a hasznos és ingyenes ivóvizes tágulási tartály méretező kalkulátort, amit az egyszerűbb számolás kedvéért készítettem!

A letöltő link az email címedre érkezik:

Hozzáfűznél valamit? Írd meg!

Az ivóvizes tágulási tartály

45 thoughts on “Az ivóvizes tágulási tartály

  • 2016-11-21 at 19:37
    Permalink

    Üdvözletem kedves szakértő.
    Fűtés rendszer tágulási tartályról szeretném megkérdezni, hogy az előfeszítés nyomás beállítását mennyire kell állítanom, ha a legfelső radiátorom 4 m magasan van, viszont 12 m csővezetéken keresztül jut oda a meleg víz. 1 körön mindig visszalevegősödik a radiátorom.
    A táblázatuk alapján beállítottam a rendszert, 1,2 bar kezdeti víz nyomás mellet a keringető szivattyú hangos lett, mint ha nem lenne elég víz a rendszerben. A radiátor csobogása nem szűnt meg.
    A rendszert légtelenítettem. Mit tudok még tenni?
    Hőterm kazán 2003-as.
    Választ köszönöm.

    Válasz
    • 2016-11-21 at 20:56
      Permalink

      Kedves Csaba!

      Az előnyomást (többek között) a tágulási tartályra ható statikus víznyomás határozza meg. Ezt függőleges irányban mérjük, mindegy, hogy más irányban hány méter vezeték kanyarog felette. Ha ez 4 méter, akkor 0,4 bar, ami akkor is nyomja a tartályt, ha a legfelső ponton 0 a nyomás. Ehhez a 0,4 barhoz adunk +0,3 bart, ez lesz az előnyomás (0,7 bar). Vízzel feltöltve újabb +0,3 bar nyomással emeljük kezdeti nyomásra a rendszer víznyomását (1,0 bar). Ez a legmagasabb ponton 0,6 bar túlnyomást eredményez, ami nem engedi, hogy lelevegősödjön a rendszer.

      A csobogás azért hallható, mert nem sikerült maradéktalanul a légtelenítés.

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
      • 2016-11-23 at 08:18
        Permalink

        Szia Tamás.

        Köszönöm a válaszod.
        Beállítottam a rendszert. Most egy olyan kérdésem lenne ezzel kapcsolatosan, hogy hány bár lehet a nyomás emelkedés. 0,4 bar emelkedés az jónak mondható?
        Választ köszönöm.

        Válasz
        • 2016-11-24 at 19:26
          Permalink

          Szia,

          a biztonsági szelep lefúvási nyomása alatt 0,5 barral még jónak mondható. Feltéve, hogy jól választottuk ki a szelepet!

          Üdv,
          Tamás

          Válasz
  • 2017-10-09 at 22:40
    Permalink

    Szia Tamás,

    a cikkben a táblázat 200 liternél abbamarad.
    Tudnál segíteni az alábbi HMV tartályméretben?
    4bar rendszernyomás
    400 literes tartály
    max tartály hőmérséklet 70°C
    Biztonsági szelep: 8bar
    3 szint (max magasság 7m)

    Valahol 32-36 liter közötti tartályt számoltam, de jó volna egy megerősítés, vagy cáfolat 🙂
    Mennyire kellene fújni a membrán oldalt?

    Köszönöm!
    Péter

    Válasz
  • 2017-10-21 at 15:35
    Permalink

    Kedves Péter!

    Készítettem egy méretező Excel-t, amit a bejegyzés végén le is tölthetsz.
    Próbáld ki, teszteld!
    Ha valami hibát észreveszel benne, vagy nem egyértelmű, kérlek jelezd!

    Üdv,
    Tamás

    Válasz
    • 2017-10-23 at 23:10
      Permalink

      Szia!
      Köszönöm az excellt, 40 literre jött ki, hálistennek 40-es tartályt vettem.
      A gond csak az, hogy túlfújtam. 4 bar nyomásom van, és én a fűtési rendszerekből kiindulva 4,4-re fújtam a tartályt, de azt írod hogy HMV esetén a rendszernyomás -0,2bar, vagyis 3,8-ra kellett volna fújnom. Ennek mi az oka? Így alapból menni fog víz a tartályba, nem csak táguláskor, nem?
      Péter

      Válasz
      • 2017-10-24 at 08:58
        Permalink

        Szia Péter!

        Az ok az, hogy a membrán ne legyen a tartály oldalának feszülve. Szerintem így hosszabb életű, mert a gumit nem dörzsöli semmi, ami a tartály belső falára tapad (pl. vízkő). A fűtési tágulásinál ennek nagyobb szerepe van, mert ott rozsda is előfordulhat.
        Ha magasabb az előnyomásod, később kezd el dolgozni a membrán (vagyis a levegő), csökken a hasznos térfogat. Ha alacsonyabb, akkor viszont a hálózati víznyomás vesz el a térből, ezzel is csökken a hasznos térfogat.
        (Fűtési tágulásinál muszáj alacsonyabbnak lenni az előnyomásnak, mert az a vízmennyiség tartalékot képez a rendszer számára. Az ivóvizes tartálynál az előnyomás, vagy annak hiánya nem befolyásolja a hálózat nyomását.)

        Üdv,
        Tamás

        Válasz
  • 2018-02-11 at 14:27
    Permalink

    Szia Tamás ! A tágulási tartálynál írod hogy lehet áramláselosztót rendelni.Hol? és hogyan kell keresni?,mert a keresőben nem lehet erre semmit találni. Válaszodat előre is megköszönve Tisztelettel Tibor

    Válasz
  • 2021-07-14 at 22:23
    Permalink

    Jo napot
    Érdeklődni szeretnék hogy a tágulási tartályt a hideg vagy a meleg oldarra kel e kötni? Mert a viz szerelő be kőtötte a hideg oldalra s ugxan ugy csöpög de nagyon nagy menyiségbe! És a bojler vadonat uj hajdu 200literes. Előre is köszönöm a segítséget!!

    Válasz
    • 2021-07-16 at 21:28
      Permalink

      Kedves Patrik!
      A tartály élettartama szempontjából jobb, ha a hideg oldalon helyezkedik el. A lényeg, hogy a hidegvíz elzáró csap és a biztonsági szelep után kerüljön beépítésre megfelelő méretben.
      Ha ez rendben van, lehet, hogy az előnyomás nincs beállítva.

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
  • 2021-08-29 at 11:39
    Permalink

    Kedves Tamás,

    A 200les melegvíztartály után nálam van egy 5les tágulási beépítve, mellette meg egy 6baros biztonsági szelep. A szelepen a kazán működése közben szivárog a víz. Már beépítettem egy nyomáscsökkentőt a bejövő hidegvíz ágra és levittem a bejövő nyomását 3-4 bar közé de még mindig folyik.
    Elromlott a tágulási, vagy csak szimplán kicsi ekkora tartályhoz?

    Aa te számolásod alapján 25l es tartály kellene á

    Válasz
    • 2021-09-03 at 08:34
      Permalink

      Kedves Endre!
      Jó lenne nyomást mérni mielőtt bármit is tennél.
      Tartály levegő nyomást, valamint hálózati nyomást normál és felfűtött állapotban is.

      Üdv,
      Tamás

      Válasz

Hozzászólás a(z) Szabó Patrik bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük