Egyre több fűtési rendszert építenek szilárdtüzelésű kazánnal, puffertartállyal kiegészítve. Így a lakás hőmérséklete egy szobatermosztáttal vezérelhetővé válik. De hogyan tároljuk el a meleget?

1. A rendszer működése

A kazán által megtermelt hőt egy jól szigetelt tartályban eltároljuk, hogy akkor és annyit használhassunk belőle, amennyire éppen szükségünk van. A töltési feladatot egy szivattyúra bízzuk, de kell valami, ami kapcsolni fogja.

2. Az elvárás

Ha befejeztük a tüzelést és már nem termelődik több hő, a szivattyút le kell állítani, különben az eltárolt meleget a pufferből visszakeringeti a kazánba. Erre a feladatra egy egyszerű csőtermosztát nem alkalmas.

3. A megoldás

A legegyszerűbb módja, hogy megtudjuk van-e még hőtermelés az, hogy összehasonlítjuk a kazán előremenő és visszatérő hőmérsékleteket. Ezt teszi a hőfokkülönbség kapcsoló is. Ha a hőmérsékletek között már nincs számottevő különbség leállítja, viszont ha magasabb az előremenő, indítja a szivattyút.

4. Működése

A modul két, vezetékkel meghosszabbítható érzékelőtől kapja a jelet. Kapcsolási feltétel a két érzékelő hőmérséklet különbsége. Az érzékelőket felcserélni nem lehet, az egyiket kézzel megfogva hamar rájövünk melyiket tegyük az előremenőre, melyiket a visszatérőre. Tápfeszültséget igényel, működéséhez egy trafó szükséges.

hőfokülönbség kapcsoló

Vannak olyan típusok, melyek egyidejűleg csőtermosztátként is funkcionálnak, így egy minimum hőfokot is be lehet állítani, ami alatt nem engedi működni a szivattyút, valamint a kapcsolási hőfokkülönbség is állítható 0-20°C között.

5. Az érzékelők elhelyezése

Az egyiket a kazán előremenő vezetékén, a kazánhoz lehető legközelebb célszerű elhelyezni. A másikat a visszatérő ágon a pufferhez közelebb, esetleg a lakás visszatérő és a puffer visszatérő közös pontján. (Tehát egy T-idomon, már akinek van ilyen. Ha ide tesszük, a lakásból visszatérő hidegebb víz is képes még egy kis meleget kicsalogatni a kazánból.) Felragasztásuk történhet hőszigetelt szalaggal, vagy ha nem hőszigetelt, csőhéjat tehetünk rá.

6. Előnye a füstgáz hőmérsékleten alapuló szabályzással szemben

  • konkrét hőtermeléskor indítja a szivattyút
  • a parázson idővel felmelegedett vizet is képes kikeringetni a kazánból
  • és nem utolsósorban az ára

7. Hátránya

  • nincs kijelzője (az olcsóbbaknak)
  • nem optimalizálja az égést
    (a füsthőfok megfelelő értéken tartásával gazdaságosabbá tehető a tüzelés)

8. Összefoglalás

Ha valaki egyszerű megoldást keres, vagy nem szeretne füstgáz termosztáttal foglalkozni, ajánlom a hőmérséklet különbségen alapuló szabályozást. Ezenkívül azért érdemes egy vészindítás funkcióval is ellátni a rendszert, ha a megszaladna a vízhőfok.

 

Hozzáfűznél valamit? Írd meg!

Hasznosnak találtad? Nyomd meg a Tetszik gombot!

Puffertartály töltés hőfokkülönbség kapcsoló segítségével

49 thoughts on “Puffertartály töltés hőfokkülönbség kapcsoló segítségével

  • 2014-01-22 at 17:22
    Permalink

    Üdvözletem !

    Nagyon hasznosnak találtam az írásaikat.
    Egy adagolós fűrészporos kazánt szeretnék beállítani 1000 l puffertartállyal. Az lenne a kérésem , hogy gravitációs rendszerrel érdemes -e összekötnöm a kazánt a pufferrel ?

    Tisztelettel : Székely István

    Válasz
    • 2014-01-22 at 18:03
      Permalink

      Köszönöm István!

      Mindenképp érdemes, már csak azért is, mert a gravitáció ingyen van! Másrészt az érzékelőkhöz is el kell, hogy jusson a meleg (begyújtás után). A gravitációval ez is hamarabb történik. Arra figyelj, hogy a szivattyú legyen a megkerülő ágban, ne a visszacsapó szelep (ez nyelves legyen, ne rugós). A kazán-puffer összekötő vezeték a lehető legkevesebb kanyarral készüljön, az átmérője akkora lehet, amit megenged a kazán, vagy a puffer csatlakozó mérete (értelemszerűen a kisebb). Számít még a szintkülönbség is, a puffer(közép) magasabban legyen, mint a kazán(közép). Ha erre nincs lehetőség az sem baj, csak a töltés közben fokozatosan csökkenő felhajtóerővel kell számolni.

      Remélem jól értelmeztem a kérdésed!
      Üdv, Tamás

      Válasz
      • 2017-07-10 at 11:34
        Permalink

        Tisztelt Vízfaragó!
        Két kérdésem lenne…
        – 1: A felújítás alatt kértem egy-két ár ajánlatot fűtésszerelőktől.
        Az egyik, konkrétan nem hajlandó a kis kört gravitációsra meg csinálni! (az energia takarékosság miatt akarnám)
        Arra hivatkozik, hogy ő azt is szivattyúsra szokta… “a jobb, gyorsabb felfűtési idő, hatékonyság miatt”…
        Így akkor már kapásból legalább kettő lenne a rendszerben 🙁
        Mennyire reális ez a “hatékonyság”?
        – 2: Gravitációs fűtésnek van-e akkor létjogosultsága (meg lehet-e egyáltalán csinálni így?) ha a kis, és nagy kör is gravitációs, de a kis kör és a puffer közzé (az előre menőbe) egy meg kerüléssel elektromosan/termosztáttal vezérelt szelepet tennénk, hogy a lakás fűtse fel először.
        Majd, ha pld. elérte a 22 C fokot akkor az a szelep/szelepek kinyitnak a puffer felé, és azt is felfűtik.
        A továbbiakban pedig a radiátoroknál lévő termosztátos szelepek gondoskodnának a hőfok szobánkénti tartásáról…(ezek viszont…ahogy itt is olvastam?…hamar elvízkövesednek, beragadnak 🙁 ).
        Így talán nem lenne olyan hatékony mint a keringetős, (a nagy víz tömeg a teljes kihűlésig viszonylag gyorsabban lehűlne a nagyobb cső átmérő miatt…szerintem…)…
        …meg hát egyáltalán van-e ilyen szelep?, ami elektromosan nyit – zár hosszútávon, és 6/4-s, 2″-ban is kapható?
        Vagy, kézzel mechanikusan (esetleg egy időzítővel meg bolondítva?) lehetne megoldani ezt a szoba elsődleges felfűtést…?
        Működhet-e így ön szerint?

        Válasz
        • 2017-07-11 at 13:00
          Permalink

          Kedves Tibor!

          Kérlek tegeződjünk!
          Ha a gravitáció nem elég ahhoz, hogy elvigye a meleget a kazánból, akkor csökkenteni kell a kazán teljesítményét. Le kell fojtani, vagy más beavatkozás kell, hogy ne forrjon fel a vized. Ha van szivattyúd, be tud avatkozni a folyamatba. A mai szivattyúk néhány Watt-al elmennek, nem számottevő a fogyasztásuk.
          Attól lesz gyorsabb a felfűtés, hogy az áramlási sebességet nem a gravitációra bízzuk, hanem egy szivattyúra. A visszatérő hőfokod is csak a szivattyúval + kazánvédő szeleppel kombinálva lesz állandóan 55 fok felett. De a gravitációs keringés lehetőségét is meg kell teremteni.

          A lakás fűtését nem feltétlen kell, hogy vezérelt szelepek irányítsák. Sok esetben elég, ha beindul a lakás szivattyúja is, ami nem hagyja, hogy a kazán szivattyúja a pufferbe tolja a meleget. Magyarán elszívja a puffer elől.

          A termosztátos szelepeket én is használom a pufferes, szivattyús rendszerekben.

          Annyit még hozzátennék, hogy nincs olyan rendszer, ami minden igényt kielégít. Gravitációs is legyen, komfortos is legyen, biztonságos is legyen, olcsó is legyen! Valahol a pénztárca húz egy határt, a többi összetevőből pedig a megrendelő és a kivitelező együtt döntsék el az arányokat!

          Üdv,
          Tamás

          Válasz
          • 2017-09-27 at 04:26
            Permalink

            Tisztelt Tamás!

            Találtam egy megfizethető, és korrekten dolgozó (meg lehetett beszélni mit is akarnék….)
            A következőt kérdezném…

            A ház, nettó 88 négyzetméter, 2.9m magas, tufa falazatu.(1972 építésü)
            Kb. jövőre kivülről leszigetelem majd 15cm EPS-el, és a plafonra is ragasztok 15 cm-t.
            Így a fűtendő légköbméter 242 – – – 250 lesz.
            Plusz még hozzá jön a kis körbe egy 1000 L-s puffer.
            A nagy kör előremenőjébe (a keverőszelep elé) be lesz kötve (szerintem oda kellene :-)) egy Hajdu bojler IDE 150 F hőcsrélője is (3 vagyunk)
            Egy-két totya felhasználót kérdezve, táblázatokat nézegetve én az S33-ra gondoltam (a megfelelő hőmérsékletü előremenő miatt is….40-45 fokos vízzel nem tudok majd – értelmes időn belül – 45 fokos HMV-t készíteni) .

            DE… a fűtés szerelőm a következő.. S38-t ajánlja! (vagy a gyártó Thermomaxát)

            Önöknek mi a szakmai véleménye?

            Válaszodat előre is köszönöm!

            B. Tibor.

          • 2017-10-07 at 06:22
            Permalink

            Kedves Tibor!

            Mivel van/lesz puffered, én is a nagyobb kazánt ajánlanám, amivel a tüzelési időt csökkenthetnéd, de ha szimpatikusabb a kisebb, tedd azt! A plafont nem szigetelném, csak a padlást, különös tekintettel a sarkokra. A bojlert mindenképp a keverőszelep elé, ahogy te is írtad.

            Üdv,
            Tamás

      • 2017-12-21 at 17:34
        Permalink

        Szia Vízfaragó!

        Először is nagyon tetszik a neved!
        Nem utolsó sorban úgy olvasom nagyon ott vagy a szeren.
        Ha nem veszed tolakodásnak kérnék egy telefonos elérhetőséget.
        Üdv Laci

        Válasz
        • 2017-12-21 at 20:38
          Permalink

          Szia Laci!

          A telefonszámom nem titkos: húszas/412-6546

          Üdv,
          Tamás

          Válasz
  • 2014-01-28 at 14:16
    Permalink

    Szia. Érdeklődni szeretnék hogy 1300 liter vizet hány wattos fűtőszállal tudnék felmelegíteni 70-80 C-ra?
    Előre is köszönöm a válaszod.

    Válasz
    • 2014-01-31 at 17:02
      Permalink

      Szia Tamás!

      A Hajdú szerint ha egy 200 literes villanybojlert veszünk alapul, 3 kW-os fűtőszállal, a felfűtési idő 65°C-ra k.b. 4,2 óra. Ebből számolgathatsz.

      Ha pufferbe teszed a fűtőszálat, a beépítési magasság alatti vízréteget nem nagyon fogja fűteni, ugyanis a már felmelegített víz nem fog helyet cserélni az alatta lévő hidegebb rétegekkel.

      Gondolom, az éjszakai áramot szeretnéd használni, azért fűtenéd fel az összes vizet. Ez esetben próbáld minél lejjebb tenni a fűtőszálat.

      A következő kérdéseket kell föltenned magadnak:
      -Hány órát tudok fűteni?
      -Mennyi vizet fogok felfűteni hány fokra?
      -Elég lesz-e a megtermelt hő a következő felfűtésig?

      Ha később megosztod itt a tapasztalataidat, azt megköszönöm!

      Üdv, Tamás

      Válasz
  • 2014-02-09 at 14:37
    Permalink

    Kedves Tamás!
    Tágulási tartályomban a gumimembrán kilyukadt. Kérdésem, hogy kapható-e külön ill. foltozni érdemes-e? 35literes és 22éves.
    Üdv.:Dénes

    Válasz
    • 2014-02-09 at 15:14
      Permalink

      Kedves Dénes!

      A fűtési tágulási tartályok tudtommal nem szerelhetők szét (legalábbis ebben a méretben). Ami cserélhető, az a hidrofor tartály membránja, viszont azt nem meleg-vízre tervezték. Javaslom vásárolj egy új tartályt, ami hosszú évekig üzembiztosan végzi majd a dolgát és téged is sok bosszúságtól kímél majd meg (gondolok itt a foltozásra).

      Üdv, Tamás

      Válasz
  • 2014-03-16 at 14:42
    Permalink

    Üdvözletem!

    Érdekesek, a közölt leírások. Különösen érdekel, a 2013.12.23-i. leírásban szereplő vezérlés, az érzékelőkkel.
    Hol lehet beszerezni?

    További jó munkát kívánva, maradok tisztelettel:

    Kirilla György

    Válasz
    • 2014-03-16 at 16:19
      Permalink

      Kedves György!

      Megrendelheted pl. a Conrad.hu-n itt.

      Adaptert és házat külön kell rendelni hozzá.
      Sok sikert!

      Üdv, Tamás

      Válasz
  • 2015-01-08 at 18:40
    Permalink

    üdvözletem! Az a problémám hogy: 1000L-es pufferom van és ha a tűz kialszik, kb 8 óra múlva el fogy a 80C víz ha kint -5-8C, bent 22,5 van. Szobatermosztát vezérli a lakás kört. 150nm szigetelt 5cm, födém is 20cm, új ablak ajtó, lapradiátoros. A pufi szigetelt, kazán fele visszacsapó van, az előre menő víz 50 fokos (ESBE VTA 322) és rugós visszacsapó. Esetleg valami ötlet hogy lehet több időt kihozni ?? Előre is köszönöm!

    Válasz
    • 2015-01-08 at 19:05
      Permalink

      Szia Imre!

      Termofejes radiátorszelepek vannak beépítve?

      Válasz
  • 2015-01-08 at 20:09
    Permalink

    Nincs, mert az lenne a megoldás?

    Válasz
    • 2015-01-08 at 20:31
      Permalink

      Biztos, hogy segítene. Ezek nélkül addig megy MINDEN SZOBÁBAN a fűtés, amíg a szobatermosztátos helyiség fel nem fűt.

      A termofejek a beállított hőmérsékletnél leszabályoznak, így nem fűtöd túl a szobákat, hanem szinten tartod.

      A fűtés a ház hőveszteségének a pótlása. A kérdés, hogy a te rendszered hová, mennyit fűt, esetleg túlfűt? Vagy a kéményen szökik el a meleg?

      Használsz hőfokkülönbség kapcsolót?

      Válasz
  • 2015-01-09 at 04:01
    Permalink

    Nem nincs ?de kazán leáll akkor a laddomat is!Köszönöm a segítséget!

    Válasz
  • 2016-10-14 at 03:19
    Permalink

    Nagyon jók az írások. Nálam vegyes kazán van 1000 l pufferrel, de tennék rá még egy 200 l-es puffert használati meleg víz előfűtésére. Ezt akkor kellene töltenie a rendszernek ha a fűtési puffer már 70-80%-ban megtelt, illetve nyáron napkollektorral fűteném fel. Milyen megoldást javasolsz a vezérlésre, lehetőleg elektronika nélkül. Most is a rendszer elektromos vezérléssel, de elektronika nélkül üzemel, szelepekkel, hőkapcsolókkal. Esetleg ugyanazt a szelepes megoldást próbáljam összeállítani ami most is vezérli a puffert ?

    Válasz
    • 2016-10-17 at 19:30
      Permalink

      Szia Balázs!

      Ha jól értelmezem amit írtál, szerintem a puffer alsó harmadába (negyedébe) épített csőtermosztát indíthatná a indirekt tároló szivattyúját igény esetén. A jelenlegi rendszeredre nem látok rá.
      Ha túl általános vagyok, a további konkrétumokért fényképet-rajzot kérek! A te elgondolásod is érdekel!

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
      • 2016-10-18 at 07:20
        Permalink

        Köszönöm a választ. Nem erre gondoltam, hanem hogy a jelenlegi fűtési puffer alsó csatlakozójához tennék egy hőérzékelőt ( a legalsó mérési ponthoz ) és azzal indítanám a szelepet mondjuk 70 fok körül, amely szelep a fűtési puffer helyett az indirekt tároló felé vezetné a fölöslegese meleget ( a puffer szelepe zár, az indirekt tárolóé nyit ), illetve ezt akár egy időzített kapcsolóval is meg tudom tenni úgy, hogy ha kell, akkor egy gomb megnyomásával mondjuk 15 vagy 20 percig a meleg az indirekt tároló felé megy, majd magától vissza kapcsol a puffer felé, csak hogy a bojler előfűtése valamennyire meg legyen. Igazából az “átirányításhoz” nem kellene sok, csak egy leágazás, egy érzékelő, relé egy visszacsapó szelep a visszamenő ágba, és egy elektromos szelep, ami alapból nyitott ( nálam minden szelep ilyen ) .

        Válasz
        • 2016-10-21 at 15:14
          Permalink

          Értem.

          És azt hogy fogod elérni, hogy az ÖSSZES termelt hőmennyiség felhasználásra kerüljön? Vagy mi lesz vele? Az indirekt tárolód csak egy részét tudja felvenni, bármilyen jó a hőátadás, a puffered pedig már tele van.
          A mérési pontnak egy kicsit feljebb kéne lennie.

          Válasz
          • 2016-10-23 at 05:38
            Permalink

            Szerintem ha a puffer tele van, akkor a maradék megtermelt hőmennyiség veszendőbe menne ( elfűtené fölöslegsen a rendszer ), így mint hulladék hőt akár értéktelennek is nevezhetem, és ezt használom fel, ezért a hatásfoka, vagy a felhasználás mennyisége kevéssé számít. Ha direkt módon kézi vezérléssel a meleget az indirekt tároló felé küldöm, akkor pedig fával még mindig olcsóbban termelem meg a meleget, mint árammal, illetve az is lényeges tényező, hogy áramszünet esetén így is tudok meleg vizet előállítani. Később erre az indirekt tárolóra napkolletort is tudok kötni ( természetesen az egész rendszert már erre előkészítve ) így azt nyáron de még akár télen is tudom azzal tölteni.
            Az érzékelőt a puffel aljától 30-50 centire tenném, ennél lejjebb nem célszerű, feljebb nem érdemes.

            Sokat gondolkodtam a füsthő mint hulladék hő felhasználásáról is az idnirekt tárolóhoz, de az nagyon nem egyszerű és komoly érzékelést, vezérlést, és szabályzást kíván, nem utolsó sorban a hőcserélő kivitelezéséről szólva, bár ezt akár magam meg tudnám csinálni, de gazdaságilag nem tartom érdemesenk.

  • 2016-10-30 at 19:50
    Permalink

    Esbe VZD elektromos, vagy ESBE VTD300 segédenergia nélküli irányváltó szelepeket nézegetted már?

    Válasz
  • 2017-01-03 at 21:33
    Permalink

    Jo napot,

    harom pompas vezerlot keresek, jo minoseget, tudnatok ajanlani jobbat egy Tech 427i-nel? mert csak ezt talaltam a neten. Koszonom

    Válasz
    • 2017-01-03 at 23:17
      Permalink

      Kedves Emil!

      Ebben az árkategóriában nem. Az egyedi fűtésvezérlés az igényekre szabva, többszörösébe kerül. Cserébe viszont gyorsan/olcsón/sokszor javítható!

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
      • 2017-01-04 at 21:54
        Permalink

        Nem szamit, ha dragabb, csak jo legyen, olcsobbat viszont nem szeretnek. Koszonom Tamas.

        Válasz
  • 2017-02-03 at 12:07
    Permalink

    Kedves Tamás

    Egy olyan problémával kapcsolatosan írok, hogy van egy 27kW kezdetleges elgázasító kazánom(Shuster) és egy 600 litres puffer tartályom. A kazán a tartályt melegíti csak. Egy másik pompa nyomja a meleg vizet a lakásba termosztáttal vezérleve.
    Normális körülmények között a 600 literes tartály mennyi ideig kellene elég legyen után fűtés nélkül? A ház az kb 80 m2, fából épült. Erdélyben lakom és itt nem ritka a több ideig tartó -10, -20 fokos hideg
    Hogyan tudnám megoldani azt, hogy amikor a kazánba leég a tűz a tartály és a kazán közt levő pompa is megálljon és ne forgassa tovább a vizet, mert a tartály is visszahűl?

    A választ megkérhetem, hogy a saját email címemre küldje?

    Előre is köszönöm
    Benkő Zsolt

    Válasz
    • 2017-02-07 at 05:42
      Permalink

      Kedves Zsolt!

      Küldtem emailt!

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
  • 2017-03-06 at 12:04
    Permalink

    Kedves Tamás!
    A vegyestüzelésű kazánom 35kw-os. Eddig nem használtam puffertartályt így a kazán fojtott üzemben ment ami viszont tönkreteszi a kéményt. Szeretnék ezen ezen változtatni. Arra gondoltam veszek puffertartályt,de olvasom hogy kazán kW-onként min. 50 l vizet kell számolni hogy a kazánteljesítmény ki legyen használva. 35×50=1750 l Az a problémám hogy ekkora puffer nem fér be az ajtómon tehát több darabból / kb 3db-ból / kell összeállítani. Hogyan érdemes összekötni őket hogy jól működjön a rendszer?

    Válasz
    • 2017-03-06 at 15:48
      Permalink

      Nekem így működik, ha kell segítek, akár meg is mutatom a rendszeremet. Magam terveztem, nincs benne elektronika csak elektromosság.

      Válasz
      • 2017-03-06 at 17:53
        Permalink

        Kedves Balázs!
        Szivesen megnézném,de ha megoldható egyelőre egy rajz a rendszered felépitéséről is megfelelő lenne hogy eltudjam képzelni hogyan is működik.

        Üdv:Simon

        Válasz
        • 2017-03-09 at 05:32
          Permalink

          A puffer felső harmadában van egy termosztát ami engedélyezi a szivattyú indítását ha kéri a “szoba”.
          Mivel a rajzom már nincs meg, megcsináltam paint-ben emlékezetből:
          kapcsolási rajz
          nagyobb kép





          Felépítés :
          2 emelet külön termosztáttal, radiátoros fűtéssel
          vegyes kazán + gáz kazán
          2×500 l puffer
          Műköése :
          1. begyújtasz a vegyes kazánba, 40-50 foknál indítja a szivattyút, ami a visszakeverő szelepen keresztül indítja a vizet, és ha valamelyik emelet kér akkor oda is elindul a meleg.
          2. ha egyik emelet sem kér, vagy több a meleg mint amit a radiátorok el tudnak fűteni akkor 75 fokon nyit a puffer töltő szelep és oda ( is ) megy a meleg. Ha egyik emelet sem kér akkor minden meleg oda megy.
          3. ha a puffer is “tele” van és mág mindig emelkedik a hőmérséklet akkor nyit 90 foknál egy hőkorlátozó szelep, ami nyitja mindkét emeletet és elfűti a fölösleget. Eddig a 6 év alatt 1-2 alkalommal volt ilyen, de szépen védett, 1-2 perc alatt visszahült megfelelően, persze a kazán huzat szabályzója is teszi a dolgát és ilyenkor már régen lezárt.
          4. amíg a kazán szivattyú megy arról fűt, ha kialszik a tűz akkor kb 40-50 fokig engedi a kazánból a vizet, utána ez a szivattyú lekapcsol és indul a puffer szivattyúja, és arról fűt. Ha a kazánt újra gyújtom és eléri a 40-50 fokot akkor megint az a szivattyú indul a kettő kizárja egymást, együtt soha nem mennek. A pufferben nem engedi 30-40 fok alá a vizet, ha idáig lehül akkor leáll a szivattyú is, hideg vizet nem keringetünk.
          5. ha gáz kazánt indítok, akkor minden puffer töltő és egyéb szelepet, szivattyút tilt, és csak a két szoba termosztát által vezéret szelepek dolgoznak, a hőkorlátozás a gázkazán saját hőkapcsolójával megy, ezt csak akkor használjuk ha télen hosszabb időre, több napra elmegyünk itthonról.
          A rendszer egy szünet mentes tápon keresztül kapja a feszültséget, aminek kb 1-1,5 óra az áthidalása ( addig simán indítom az agregátot )+ a felmenő szelepek ( amiket a szoba termosztátok kapcsolnak ) feszültség nélkül nyitva vannak, tehát áramszünet esetén gravitációsan “húz” a rendszer.

          Válasz
          • 2017-03-10 at 13:40
            Permalink

            Kedves Balázs!
            Nagyon sokat segitettél azzal hogy leirtad a fütési rendszered müködését.Igy van elképzelésem róla, A csapokat amivel beállitod az egyenlő áramlást jó ötletnek tartom,mert gyakorlatilag ez volt a több pufferből álló rendszerrel a problémám amit te ügyesen megoldottál.
            Üdv: Simon.

    • 2017-03-09 at 01:36
      Permalink

      Kedves Sándor!

      Az összekötésre a Tichelmann-kapcsolást ajánlom. Ebben az esetben bármely pufferen halad keresztül a víz, ugyanakkora utat kell megtennie, ezáltal hidraulikailag kiegyensúlyozott lesz a rendszer ezen része. A képen a legalsó.

      puffer kapcsolás (soros, párhuzamos, Tichelmann)

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
      • 2017-03-09 at 05:43
        Permalink

        Kedves Tamás !

        A második kettő voltaképp ugyanaz. Nekem a 2. bekötés van, a 2 puffer egyenlő töltőttségét csapok adják, azokat az első évben szépen beállítottam és azóta egyenlően töltődik mindkettő. Olyan csak a mesében van, hogy nincs semmi szabályzás és mégis mindegyik azonosan töltődik, mert különböző áramlási ellenállások vannak mindenütt a szerelés folyamán. Így ha a töltés egyenletes a több tartályban akkor az ürités is az lesz. Most a két pufferem között 1-2 fok különbség van csak, sokkal több volt, pedig a bekötés egyenlő, mert a 2 puffer között egyenlő távolságban T elágazókkal érkezik és megy el a víz, tehát elvileg azonosnak kellene lennie, de mégsem az, ezért be kellett szabályozni.

        Válasz
        • 2017-03-11 at 15:28
          Permalink

          Szia Balázs!

          Szerintem pont azért nem ugyanaz, amiért te szabályzó szelepeket tettél a pufferek elé!
          Azonosnak akkor kellene lennie, ha mindhárom pufferen ugyanakkora ellenállással halad keresztül a víz. Ez pedig csak a harmadik esetben lehetséges.
          Köszönjük a képeket!

          Üdv,
          Tamás

          Válasz
          • 2017-03-11 at 15:40
            Permalink

            Sajnos sosem lesz azonos a töltés az áramlási tényezők eltérése miatt ami lehet egy befolyt forrasztas vagy egy pár centi cső hossz különbség ezért csináltam alapból szabalyozhatora és bejött . Az azonos áramlás csak elvben létezik sajna.

          • 2017-03-11 at 15:59
            Permalink

            Igen! Ezért írtam, hogy lehetséges!
            🙂

            Üdv,
            T

      • 2017-03-10 at 13:54
        Permalink

        Kedves Tamás!
        Köszönöm a rajzokat és a magyarázatot miért az alsó rajzot javaslod.Ezt fogom megépiteni,annyi kiegészitéssel amit a Balázs szerintem ügyesen megoldot hogy minden tartályhoz épitet be egy csapot amivel szabályozni tudja ha szükséges a fütőviz áramlását és kiegyenlitheti az esetleges eltéréseket.
        Üdv:Simon.

        Válasz
        • 2017-03-11 at 15:29
          Permalink

          Örülök, ha segíthettünk!

          Üdv,
          Tamás

          Válasz
    • 2017-03-11 at 16:08
      Permalink

      Én is a relés vezérlés híve vagyok! Szépen leszigetelted a csöveket. A tágulási tartályon jól lehet tárolni a bikakábelt. Nekem is van ilyen akkus sárga lámpám, 1 órát bír. És örülök, hogy nem csak nálam van kosz a kazánházban!

      Válasz
  • 2017-03-21 at 14:33
    Permalink

    Kedves Tamás!

    Szükségem lenne egy vegyes tüzelésü+gázkazán+bojler+puffertartály bekötési rajzra amit egy magamfajta egyszerű ember is megért mivel felszerelték nekem ezeket a dolgokat de az itt olvasottak alapján sajnos nem jól. Ugyanis amikor begyújtok a kazánba addig nincs fűtés a lakásban amig fel nem melegedik a viz a pufferben. Tehát nem a fölösleges hőt tárolja nekem a puffer hanem még sokkal rosszabb. Fontos lenne hogy minnél olcsóbb megoldás legyen ha lehet ne Laddomat tal.
    Ha kérhetném válaszát az e mail cimemre küldje!

    Előre is köszönöm!

    Tisztelettel: Albert Csaba.

    Válasz
    • 2017-03-21 at 15:52
      Permalink

      Ez egy alap nagyon rossz rendszer, sajna a net tele van vele, én is sokat nézegettem, nézd vissza az enyémet az igazából nem bonyolult, nekem is ilyet akart a kivitelező, de rácsaptam a kezére.

      Válasz
  • 2017-10-01 at 19:19
    Permalink

    Kedves Tamás
    Egy 1000 literes puffertartályt szeretnék beépíteni. Mekkora tágulási tartályra van szükség ehhez a vízmennyiséghez. Természetesen a rendszer vízmennyiségét kiszámolom és hozzáadom. Válaszát előre is köszönöm. László

    Válasz
    • 2017-10-07 at 06:26
      Permalink

      Kedves László!

      Így látatlanban egy 150 literesre gondolok, de fontos lépés még a helyes nyomásbeállítás a tartály és a rendszer tekintetében.
      Láttam, hogy letöltötted a méretezőt, ha valami nem tiszta, keress nyugodtan!

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
      • 2017-10-07 at 11:36
        Permalink

        Köszönöm szépen!
        A programmal kiszámoltam és az alapján beállítottam mindent. 100 foknál 1,2 bár max nyomásnál ( vegyest.) 195 litert számolt a progi 1200 össz vízmennyiségnél. Összeraktam 4 db 50 literes puffertartállyal (így olcsóbban tudtam megvenni és a későbbiekben jobban javítható. Biztonságosabb a rendszer ha az egyik tönkremegy) és tökéletesen működik. 😁Ma még kap egy termosztatikus keverő szelepet és szinte teljesen kész lesz.
        A programot ajánlom mindenkinek!
        Sok felesleges pénzkidobástól és problémától menti meg az embert.
        Nagyon szépen köszönöm még egyszer a segítséged! László

        Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.