Egyre több fűtési rendszert építenek szilárdtüzelésű kazánnal, puffertartállyal kiegészítve. Így a lakás hőmérséklete egy szobatermosztáttal vezérelhetővé válik. De hogyan tároljuk el a meleget?

1. A rendszer működése

A kazán által megtermelt hőt egy jól szigetelt tartályban eltároljuk, hogy akkor és annyit használhassunk belőle, amennyire éppen szükségünk van. A töltési feladatot egy szivattyúra bízzuk, de kell valami, ami kapcsolni fogja.

2. Az elvárás

Ha befejeztük a tüzelést és már nem termelődik több hő, a szivattyút le kell állítani, különben az eltárolt meleget a pufferből visszakeringeti a kazánba. Erre a feladatra egy egyszerű csőtermosztát nem alkalmas.

3. A megoldás

A legegyszerűbb módja, hogy megtudjuk van-e még hőtermelés az, hogy összehasonlítjuk a kazán előremenő és visszatérő hőmérsékleteket. Ezt teszi a hőfokkülönbség kapcsoló is. Ha a hőmérsékletek között már nincs számottevő különbség leállítja, viszont ha magasabb az előremenő, indítja a szivattyút.

4. Működése

A modul két, vezetékkel meghosszabbítható érzékelőtől kapja a jelet. Kapcsolási feltétel a két érzékelő hőmérséklet különbsége. Az érzékelőket felcserélni nem lehet, az egyiket kézzel megfogva hamar rájövünk melyiket tegyük az előremenőre, melyiket a visszatérőre. Tápfeszültséget igényel, működéséhez egy trafó szükséges.

hőfokülönbség kapcsoló

Vannak olyan típusok, melyek egyidejűleg csőtermosztátként is funkcionálnak, így egy minimum hőfokot is be lehet állítani, ami alatt nem engedi működni a szivattyút, valamint a kapcsolási hőfokkülönbség is állítható 0-20°C között.

5. Az érzékelők elhelyezése

Az egyiket a kazán előremenő vezetékén, a kazánhoz lehető legközelebb célszerű elhelyezni. A másikat a visszatérő ágon a pufferhez közelebb, esetleg a lakás visszatérő és a puffer visszatérő közös pontján. (Tehát egy T-idomon, már akinek van ilyen. Ha ide tesszük, a lakásból visszatérő hidegebb víz is képes még egy kis meleget kicsalogatni a kazánból.) Felragasztásuk történhet hőszigetelt szalaggal, vagy ha nem hőszigetelt, csőhéjat tehetünk rá.

6. Előnye a füstgáz hőmérsékleten alapuló szabályzással szemben

  • konkrét hőtermeléskor indítja a szivattyút
  • a parázson idővel felmelegedett vizet is képes kikeringetni a kazánból
  • és nem utolsósorban az ára

7. Hátránya

  • nincs kijelzője (az olcsóbbaknak)
  • nem optimalizálja az égést
    (a füsthőfok megfelelő értéken tartásával gazdaságosabbá tehető a tüzelés)

8. Összefoglalás

Ha valaki egyszerű megoldást keres, vagy nem szeretne füstgáz termosztáttal foglalkozni, ajánlom a hőmérséklet különbségen alapuló szabályozást. Ezenkívül azért érdemes egy vészindítás funkcióval is ellátni a rendszert, ha a megszaladna a vízhőfok.

Nem tudod, mekkora puffertartályra van szükséged és mekkora kazánt vegyél hozzá?
Töltsd le a méretező programot erről az oldalról: vizfarago.hu/puffertartaly-es-kazan-meretezes/

Hozzáfűznél valamit? Írd meg!

Hasznosnak találtad? Nyomd meg a Tetszik gombot!

Puffertartály töltés hőfokkülönbség kapcsoló segítségével

59 thoughts on “Puffertartály töltés hőfokkülönbség kapcsoló segítségével

  • 2014-01-22 at 17:22
    Permalink

    Üdvözletem !

    Nagyon hasznosnak találtam az írásaikat.
    Egy adagolós fűrészporos kazánt szeretnék beállítani 1000 l puffertartállyal. Az lenne a kérésem , hogy gravitációs rendszerrel érdemes -e összekötnöm a kazánt a pufferrel ?

    Tisztelettel : Székely István

    Válasz
    • 2014-01-22 at 18:03
      Permalink

      Köszönöm István!

      Mindenképp érdemes, már csak azért is, mert a gravitáció ingyen van! Másrészt az érzékelőkhöz is el kell, hogy jusson a meleg (begyújtás után). A gravitációval ez is hamarabb történik. Arra figyelj, hogy a szivattyú legyen a megkerülő ágban, ne a visszacsapó szelep (ez nyelves legyen, ne rugós). A kazán-puffer összekötő vezeték a lehető legkevesebb kanyarral készüljön, az átmérője akkora lehet, amit megenged a kazán, vagy a puffer csatlakozó mérete (értelemszerűen a kisebb). Számít még a szintkülönbség is, a puffer(közép) magasabban legyen, mint a kazán(közép). Ha erre nincs lehetőség az sem baj, csak a töltés közben fokozatosan csökkenő felhajtóerővel kell számolni.

      Remélem jól értelmeztem a kérdésed!
      Üdv, Tamás

      Válasz
      • 2017-07-10 at 11:34
        Permalink

        Tisztelt Vízfaragó!
        Két kérdésem lenne…
        – 1: A felújítás alatt kértem egy-két ár ajánlatot fűtésszerelőktől.
        Az egyik, konkrétan nem hajlandó a kis kört gravitációsra meg csinálni! (az energia takarékosság miatt akarnám)
        Arra hivatkozik, hogy ő azt is szivattyúsra szokta… “a jobb, gyorsabb felfűtési idő, hatékonyság miatt”…
        Így akkor már kapásból legalább kettő lenne a rendszerben 🙁
        Mennyire reális ez a “hatékonyság”?
        – 2: Gravitációs fűtésnek van-e akkor létjogosultsága (meg lehet-e egyáltalán csinálni így?) ha a kis, és nagy kör is gravitációs, de a kis kör és a puffer közzé (az előre menőbe) egy meg kerüléssel elektromosan/termosztáttal vezérelt szelepet tennénk, hogy a lakás fűtse fel először.
        Majd, ha pld. elérte a 22 C fokot akkor az a szelep/szelepek kinyitnak a puffer felé, és azt is felfűtik.
        A továbbiakban pedig a radiátoroknál lévő termosztátos szelepek gondoskodnának a hőfok szobánkénti tartásáról…(ezek viszont…ahogy itt is olvastam?…hamar elvízkövesednek, beragadnak 🙁 ).
        Így talán nem lenne olyan hatékony mint a keringetős, (a nagy víz tömeg a teljes kihűlésig viszonylag gyorsabban lehűlne a nagyobb cső átmérő miatt…szerintem…)…
        …meg hát egyáltalán van-e ilyen szelep?, ami elektromosan nyit – zár hosszútávon, és 6/4-s, 2″-ban is kapható?
        Vagy, kézzel mechanikusan (esetleg egy időzítővel meg bolondítva?) lehetne megoldani ezt a szoba elsődleges felfűtést…?
        Működhet-e így ön szerint?

        Válasz
        • 2017-07-11 at 13:00
          Permalink

          Kedves Tibor!

          Kérlek tegeződjünk!
          Ha a gravitáció nem elég ahhoz, hogy elvigye a meleget a kazánból, akkor csökkenteni kell a kazán teljesítményét. Le kell fojtani, vagy más beavatkozás kell, hogy ne forrjon fel a vized. Ha van szivattyúd, be tud avatkozni a folyamatba. A mai szivattyúk néhány Watt-al elmennek, nem számottevő a fogyasztásuk.
          Attól lesz gyorsabb a felfűtés, hogy az áramlási sebességet nem a gravitációra bízzuk, hanem egy szivattyúra. A visszatérő hőfokod is csak a szivattyúval + kazánvédő szeleppel kombinálva lesz állandóan 55 fok felett. De a gravitációs keringés lehetőségét is meg kell teremteni.

          A lakás fűtését nem feltétlen kell, hogy vezérelt szelepek irányítsák. Sok esetben elég, ha beindul a lakás szivattyúja is, ami nem hagyja, hogy a kazán szivattyúja a pufferbe tolja a meleget. Magyarán elszívja a puffer elől.

          A termosztátos szelepeket én is használom a pufferes, szivattyús rendszerekben.

          Annyit még hozzátennék, hogy nincs olyan rendszer, ami minden igényt kielégít. Gravitációs is legyen, komfortos is legyen, biztonságos is legyen, olcsó is legyen! Valahol a pénztárca húz egy határt, a többi összetevőből pedig a megrendelő és a kivitelező együtt döntsék el az arányokat!

          Üdv,
          Tamás

          Válasz
          • 2017-09-27 at 04:26
            Permalink

            Tisztelt Tamás!

            Találtam egy megfizethető, és korrekten dolgozó (meg lehetett beszélni mit is akarnék….)
            A következőt kérdezném…

            A ház, nettó 88 négyzetméter, 2.9m magas, tufa falazatu.(1972 építésü)
            Kb. jövőre kivülről leszigetelem majd 15cm EPS-el, és a plafonra is ragasztok 15 cm-t.
            Így a fűtendő légköbméter 242 – – – 250 lesz.
            Plusz még hozzá jön a kis körbe egy 1000 L-s puffer.
            A nagy kör előremenőjébe (a keverőszelep elé) be lesz kötve (szerintem oda kellene :-)) egy Hajdu bojler IDE 150 F hőcsrélője is (3 vagyunk)
            Egy-két totya felhasználót kérdezve, táblázatokat nézegetve én az S33-ra gondoltam (a megfelelő hőmérsékletü előremenő miatt is….40-45 fokos vízzel nem tudok majd – értelmes időn belül – 45 fokos HMV-t készíteni) .

            DE… a fűtés szerelőm a következő.. S38-t ajánlja! (vagy a gyártó Thermomaxát)

            Önöknek mi a szakmai véleménye?

            Válaszodat előre is köszönöm!

            B. Tibor.

          • 2017-10-07 at 06:22
            Permalink

            Kedves Tibor!

            Mivel van/lesz puffered, én is a nagyobb kazánt ajánlanám, amivel a tüzelési időt csökkenthetnéd, de ha szimpatikusabb a kisebb, tedd azt! A plafont nem szigetelném, csak a padlást, különös tekintettel a sarkokra. A bojlert mindenképp a keverőszelep elé, ahogy te is írtad.

            Üdv,
            Tamás

      • 2017-12-21 at 17:34
        Permalink

        Szia Vízfaragó!

        Először is nagyon tetszik a neved!
        Nem utolsó sorban úgy olvasom nagyon ott vagy a szeren.
        Ha nem veszed tolakodásnak kérnék egy telefonos elérhetőséget.
        Üdv Laci

        Válasz
        • 2017-12-21 at 20:38
          Permalink

          Szia Laci!

          A telefonszámom nem titkos: húszas/412-6546

          Üdv,
          Tamás

          Válasz
  • 2014-01-28 at 14:16
    Permalink

    Szia. Érdeklődni szeretnék hogy 1300 liter vizet hány wattos fűtőszállal tudnék felmelegíteni 70-80 C-ra?
    Előre is köszönöm a válaszod.

    Válasz
    • 2014-01-31 at 17:02
      Permalink

      Szia Tamás!

      A Hajdú szerint ha egy 200 literes villanybojlert veszünk alapul, 3 kW-os fűtőszállal, a felfűtési idő 65°C-ra k.b. 4,2 óra. Ebből számolgathatsz.

      Ha pufferbe teszed a fűtőszálat, a beépítési magasság alatti vízréteget nem nagyon fogja fűteni, ugyanis a már felmelegített víz nem fog helyet cserélni az alatta lévő hidegebb rétegekkel.

      Gondolom, az éjszakai áramot szeretnéd használni, azért fűtenéd fel az összes vizet. Ez esetben próbáld minél lejjebb tenni a fűtőszálat.

      A következő kérdéseket kell föltenned magadnak:
      -Hány órát tudok fűteni?
      -Mennyi vizet fogok felfűteni hány fokra?
      -Elég lesz-e a megtermelt hő a következő felfűtésig?

      Ha később megosztod itt a tapasztalataidat, azt megköszönöm!

      Üdv, Tamás

      Válasz
  • 2014-02-09 at 14:37
    Permalink

    Kedves Tamás!
    Tágulási tartályomban a gumimembrán kilyukadt. Kérdésem, hogy kapható-e külön ill. foltozni érdemes-e? 35literes és 22éves.
    Üdv.:Dénes

    Válasz
    • 2014-02-09 at 15:14
      Permalink

      Kedves Dénes!

      A fűtési tágulási tartályok tudtommal nem szerelhetők szét (legalábbis ebben a méretben). Ami cserélhető, az a hidrofor tartály membránja, viszont azt nem meleg-vízre tervezték. Javaslom vásárolj egy új tartályt, ami hosszú évekig üzembiztosan végzi majd a dolgát és téged is sok bosszúságtól kímél majd meg (gondolok itt a foltozásra).

      Üdv, Tamás

      Válasz
  • 2014-03-16 at 14:42
    Permalink

    Üdvözletem!

    Érdekesek, a közölt leírások. Különösen érdekel, a 2013.12.23-i. leírásban szereplő vezérlés, az érzékelőkkel.
    Hol lehet beszerezni?

    További jó munkát kívánva, maradok tisztelettel:

    Kirilla György

    Válasz
    • 2014-03-16 at 16:19
      Permalink

      Kedves György!

      Megrendelheted pl. a Conrad.hu-n itt.

      Adaptert és házat külön kell rendelni hozzá.
      Sok sikert!

      Üdv, Tamás

      Válasz
  • 2015-01-08 at 18:40
    Permalink

    üdvözletem! Az a problémám hogy: 1000L-es pufferom van és ha a tűz kialszik, kb 8 óra múlva el fogy a 80C víz ha kint -5-8C, bent 22,5 van. Szobatermosztát vezérli a lakás kört. 150nm szigetelt 5cm, födém is 20cm, új ablak ajtó, lapradiátoros. A pufi szigetelt, kazán fele visszacsapó van, az előre menő víz 50 fokos (ESBE VTA 322) és rugós visszacsapó. Esetleg valami ötlet hogy lehet több időt kihozni ?? Előre is köszönöm!

    Válasz
    • 2015-01-08 at 19:05
      Permalink

      Szia Imre!

      Termofejes radiátorszelepek vannak beépítve?

      Válasz
  • 2015-01-08 at 20:09
    Permalink

    Nincs, mert az lenne a megoldás?

    Válasz
    • 2015-01-08 at 20:31
      Permalink

      Biztos, hogy segítene. Ezek nélkül addig megy MINDEN SZOBÁBAN a fűtés, amíg a szobatermosztátos helyiség fel nem fűt.

      A termofejek a beállított hőmérsékletnél leszabályoznak, így nem fűtöd túl a szobákat, hanem szinten tartod.

      A fűtés a ház hőveszteségének a pótlása. A kérdés, hogy a te rendszered hová, mennyit fűt, esetleg túlfűt? Vagy a kéményen szökik el a meleg?

      Használsz hőfokkülönbség kapcsolót?

      Válasz
  • 2015-01-09 at 04:01
    Permalink

    Nem nincs ?de kazán leáll akkor a laddomat is!Köszönöm a segítséget!

    Válasz
  • 2016-10-14 at 03:19
    Permalink

    Nagyon jók az írások. Nálam vegyes kazán van 1000 l pufferrel, de tennék rá még egy 200 l-es puffert használati meleg víz előfűtésére. Ezt akkor kellene töltenie a rendszernek ha a fűtési puffer már 70-80%-ban megtelt, illetve nyáron napkollektorral fűteném fel. Milyen megoldást javasolsz a vezérlésre, lehetőleg elektronika nélkül. Most is a rendszer elektromos vezérléssel, de elektronika nélkül üzemel, szelepekkel, hőkapcsolókkal. Esetleg ugyanazt a szelepes megoldást próbáljam összeállítani ami most is vezérli a puffert ?

    Válasz
    • 2016-10-17 at 19:30
      Permalink

      Szia Balázs!

      Ha jól értelmezem amit írtál, szerintem a puffer alsó harmadába (negyedébe) épített csőtermosztát indíthatná a indirekt tároló szivattyúját igény esetén. A jelenlegi rendszeredre nem látok rá.
      Ha túl általános vagyok, a további konkrétumokért fényképet-rajzot kérek! A te elgondolásod is érdekel!

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
      • 2016-10-18 at 07:20
        Permalink

        Köszönöm a választ. Nem erre gondoltam, hanem hogy a jelenlegi fűtési puffer alsó csatlakozójához tennék egy hőérzékelőt ( a legalsó mérési ponthoz ) és azzal indítanám a szelepet mondjuk 70 fok körül, amely szelep a fűtési puffer helyett az indirekt tároló felé vezetné a fölöslegese meleget ( a puffer szelepe zár, az indirekt tárolóé nyit ), illetve ezt akár egy időzített kapcsolóval is meg tudom tenni úgy, hogy ha kell, akkor egy gomb megnyomásával mondjuk 15 vagy 20 percig a meleg az indirekt tároló felé megy, majd magától vissza kapcsol a puffer felé, csak hogy a bojler előfűtése valamennyire meg legyen. Igazából az “átirányításhoz” nem kellene sok, csak egy leágazás, egy érzékelő, relé egy visszacsapó szelep a visszamenő ágba, és egy elektromos szelep, ami alapból nyitott ( nálam minden szelep ilyen ) .

        Válasz
        • 2016-10-21 at 15:14
          Permalink

          Értem.

          És azt hogy fogod elérni, hogy az ÖSSZES termelt hőmennyiség felhasználásra kerüljön? Vagy mi lesz vele? Az indirekt tárolód csak egy részét tudja felvenni, bármilyen jó a hőátadás, a puffered pedig már tele van.
          A mérési pontnak egy kicsit feljebb kéne lennie.

          Válasz
          • 2016-10-23 at 05:38
            Permalink

            Szerintem ha a puffer tele van, akkor a maradék megtermelt hőmennyiség veszendőbe menne ( elfűtené fölöslegsen a rendszer ), így mint hulladék hőt akár értéktelennek is nevezhetem, és ezt használom fel, ezért a hatásfoka, vagy a felhasználás mennyisége kevéssé számít. Ha direkt módon kézi vezérléssel a meleget az indirekt tároló felé küldöm, akkor pedig fával még mindig olcsóbban termelem meg a meleget, mint árammal, illetve az is lényeges tényező, hogy áramszünet esetén így is tudok meleg vizet előállítani. Később erre az indirekt tárolóra napkolletort is tudok kötni ( természetesen az egész rendszert már erre előkészítve ) így azt nyáron de még akár télen is tudom azzal tölteni.
            Az érzékelőt a puffel aljától 30-50 centire tenném, ennél lejjebb nem célszerű, feljebb nem érdemes.

            Sokat gondolkodtam a füsthő mint hulladék hő felhasználásáról is az idnirekt tárolóhoz, de az nagyon nem egyszerű és komoly érzékelést, vezérlést, és szabályzást kíván, nem utolsó sorban a hőcserélő kivitelezéséről szólva, bár ezt akár magam meg tudnám csinálni, de gazdaságilag nem tartom érdemesenk.

  • 2016-10-30 at 19:50
    Permalink

    Esbe VZD elektromos, vagy ESBE VTD300 segédenergia nélküli irányváltó szelepeket nézegetted már?

    Válasz
  • 2017-01-03 at 21:33
    Permalink

    Jo napot,

    harom pompas vezerlot keresek, jo minoseget, tudnatok ajanlani jobbat egy Tech 427i-nel? mert csak ezt talaltam a neten. Koszonom

    Válasz
    • 2017-01-03 at 23:17
      Permalink

      Kedves Emil!

      Ebben az árkategóriában nem. Az egyedi fűtésvezérlés az igényekre szabva, többszörösébe kerül. Cserébe viszont gyorsan/olcsón/sokszor javítható!

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
      • 2017-01-04 at 21:54
        Permalink

        Nem szamit, ha dragabb, csak jo legyen, olcsobbat viszont nem szeretnek. Koszonom Tamas.

        Válasz
  • 2017-02-03 at 12:07
    Permalink

    Kedves Tamás

    Egy olyan problémával kapcsolatosan írok, hogy van egy 27kW kezdetleges elgázasító kazánom(Shuster) és egy 600 litres puffer tartályom. A kazán a tartályt melegíti csak. Egy másik pompa nyomja a meleg vizet a lakásba termosztáttal vezérleve.
    Normális körülmények között a 600 literes tartály mennyi ideig kellene elég legyen után fűtés nélkül? A ház az kb 80 m2, fából épült. Erdélyben lakom és itt nem ritka a több ideig tartó -10, -20 fokos hideg
    Hogyan tudnám megoldani azt, hogy amikor a kazánba leég a tűz a tartály és a kazán közt levő pompa is megálljon és ne forgassa tovább a vizet, mert a tartály is visszahűl?

    A választ megkérhetem, hogy a saját email címemre küldje?

    Előre is köszönöm
    Benkő Zsolt

    Válasz
    • 2017-02-07 at 05:42
      Permalink

      Kedves Zsolt!

      Küldtem emailt!

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
  • 2017-03-06 at 12:04
    Permalink

    Kedves Tamás!
    A vegyestüzelésű kazánom 35kw-os. Eddig nem használtam puffertartályt így a kazán fojtott üzemben ment ami viszont tönkreteszi a kéményt. Szeretnék ezen ezen változtatni. Arra gondoltam veszek puffertartályt,de olvasom hogy kazán kW-onként min. 50 l vizet kell számolni hogy a kazánteljesítmény ki legyen használva. 35×50=1750 l Az a problémám hogy ekkora puffer nem fér be az ajtómon tehát több darabból / kb 3db-ból / kell összeállítani. Hogyan érdemes összekötni őket hogy jól működjön a rendszer?

    Válasz
    • 2017-03-06 at 15:48
      Permalink

      Nekem így működik, ha kell segítek, akár meg is mutatom a rendszeremet. Magam terveztem, nincs benne elektronika csak elektromosság.

      Válasz
      • 2017-03-06 at 17:53
        Permalink

        Kedves Balázs!
        Szivesen megnézném,de ha megoldható egyelőre egy rajz a rendszered felépitéséről is megfelelő lenne hogy eltudjam képzelni hogyan is működik.

        Üdv:Simon

        Válasz
        • 2017-03-09 at 05:32
          Permalink

          A puffer felső harmadában van egy termosztát ami engedélyezi a szivattyú indítását ha kéri a “szoba”.
          Mivel a rajzom már nincs meg, megcsináltam paint-ben emlékezetből:
          kapcsolási rajz
          nagyobb kép





          Felépítés :
          2 emelet külön termosztáttal, radiátoros fűtéssel
          vegyes kazán + gáz kazán
          2×500 l puffer
          Műköése :
          1. begyújtasz a vegyes kazánba, 40-50 foknál indítja a szivattyút, ami a visszakeverő szelepen keresztül indítja a vizet, és ha valamelyik emelet kér akkor oda is elindul a meleg.
          2. ha egyik emelet sem kér, vagy több a meleg mint amit a radiátorok el tudnak fűteni akkor 75 fokon nyit a puffer töltő szelep és oda ( is ) megy a meleg. Ha egyik emelet sem kér akkor minden meleg oda megy.
          3. ha a puffer is “tele” van és mág mindig emelkedik a hőmérséklet akkor nyit 90 foknál egy hőkorlátozó szelep, ami nyitja mindkét emeletet és elfűti a fölösleget. Eddig a 6 év alatt 1-2 alkalommal volt ilyen, de szépen védett, 1-2 perc alatt visszahült megfelelően, persze a kazán huzat szabályzója is teszi a dolgát és ilyenkor már régen lezárt.
          4. amíg a kazán szivattyú megy arról fűt, ha kialszik a tűz akkor kb 40-50 fokig engedi a kazánból a vizet, utána ez a szivattyú lekapcsol és indul a puffer szivattyúja, és arról fűt. Ha a kazánt újra gyújtom és eléri a 40-50 fokot akkor megint az a szivattyú indul a kettő kizárja egymást, együtt soha nem mennek. A pufferben nem engedi 30-40 fok alá a vizet, ha idáig lehül akkor leáll a szivattyú is, hideg vizet nem keringetünk.
          5. ha gáz kazánt indítok, akkor minden puffer töltő és egyéb szelepet, szivattyút tilt, és csak a két szoba termosztát által vezéret szelepek dolgoznak, a hőkorlátozás a gázkazán saját hőkapcsolójával megy, ezt csak akkor használjuk ha télen hosszabb időre, több napra elmegyünk itthonról.
          A rendszer egy szünet mentes tápon keresztül kapja a feszültséget, aminek kb 1-1,5 óra az áthidalása ( addig simán indítom az agregátot )+ a felmenő szelepek ( amiket a szoba termosztátok kapcsolnak ) feszültség nélkül nyitva vannak, tehát áramszünet esetén gravitációsan “húz” a rendszer.

          Válasz
          • 2017-03-10 at 13:40
            Permalink

            Kedves Balázs!
            Nagyon sokat segitettél azzal hogy leirtad a fütési rendszered müködését.Igy van elképzelésem róla, A csapokat amivel beállitod az egyenlő áramlást jó ötletnek tartom,mert gyakorlatilag ez volt a több pufferből álló rendszerrel a problémám amit te ügyesen megoldottál.
            Üdv: Simon.

    • 2017-03-09 at 01:36
      Permalink

      Kedves Sándor!

      Az összekötésre a Tichelmann-kapcsolást ajánlom. Ebben az esetben bármely pufferen halad keresztül a víz, ugyanakkora utat kell megtennie, ezáltal hidraulikailag kiegyensúlyozott lesz a rendszer ezen része. A képen a legalsó.

      puffer kapcsolás (soros, párhuzamos, Tichelmann)

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
      • 2017-03-09 at 05:43
        Permalink

        Kedves Tamás !

        A második kettő voltaképp ugyanaz. Nekem a 2. bekötés van, a 2 puffer egyenlő töltőttségét csapok adják, azokat az első évben szépen beállítottam és azóta egyenlően töltődik mindkettő. Olyan csak a mesében van, hogy nincs semmi szabályzás és mégis mindegyik azonosan töltődik, mert különböző áramlási ellenállások vannak mindenütt a szerelés folyamán. Így ha a töltés egyenletes a több tartályban akkor az ürités is az lesz. Most a két pufferem között 1-2 fok különbség van csak, sokkal több volt, pedig a bekötés egyenlő, mert a 2 puffer között egyenlő távolságban T elágazókkal érkezik és megy el a víz, tehát elvileg azonosnak kellene lennie, de mégsem az, ezért be kellett szabályozni.

        Válasz
        • 2017-03-11 at 15:28
          Permalink

          Szia Balázs!

          Szerintem pont azért nem ugyanaz, amiért te szabályzó szelepeket tettél a pufferek elé!
          Azonosnak akkor kellene lennie, ha mindhárom pufferen ugyanakkora ellenállással halad keresztül a víz. Ez pedig csak a harmadik esetben lehetséges.
          Köszönjük a képeket!

          Üdv,
          Tamás

          Válasz
          • 2017-03-11 at 15:40
            Permalink

            Sajnos sosem lesz azonos a töltés az áramlási tényezők eltérése miatt ami lehet egy befolyt forrasztas vagy egy pár centi cső hossz különbség ezért csináltam alapból szabalyozhatora és bejött . Az azonos áramlás csak elvben létezik sajna.

          • 2017-03-11 at 15:59
            Permalink

            Igen! Ezért írtam, hogy lehetséges!
            🙂

            Üdv,
            T

      • 2017-03-10 at 13:54
        Permalink

        Kedves Tamás!
        Köszönöm a rajzokat és a magyarázatot miért az alsó rajzot javaslod.Ezt fogom megépiteni,annyi kiegészitéssel amit a Balázs szerintem ügyesen megoldot hogy minden tartályhoz épitet be egy csapot amivel szabályozni tudja ha szükséges a fütőviz áramlását és kiegyenlitheti az esetleges eltéréseket.
        Üdv:Simon.

        Válasz
        • 2017-03-11 at 15:29
          Permalink

          Örülök, ha segíthettünk!

          Üdv,
          Tamás

          Válasz
    • 2017-03-11 at 16:08
      Permalink

      Én is a relés vezérlés híve vagyok! Szépen leszigetelted a csöveket. A tágulási tartályon jól lehet tárolni a bikakábelt. Nekem is van ilyen akkus sárga lámpám, 1 órát bír. És örülök, hogy nem csak nálam van kosz a kazánházban!

      Válasz
  • 2017-03-21 at 14:33
    Permalink

    Kedves Tamás!

    Szükségem lenne egy vegyes tüzelésü+gázkazán+bojler+puffertartály bekötési rajzra amit egy magamfajta egyszerű ember is megért mivel felszerelték nekem ezeket a dolgokat de az itt olvasottak alapján sajnos nem jól. Ugyanis amikor begyújtok a kazánba addig nincs fűtés a lakásban amig fel nem melegedik a viz a pufferben. Tehát nem a fölösleges hőt tárolja nekem a puffer hanem még sokkal rosszabb. Fontos lenne hogy minnél olcsóbb megoldás legyen ha lehet ne Laddomat tal.
    Ha kérhetném válaszát az e mail cimemre küldje!

    Előre is köszönöm!

    Tisztelettel: Albert Csaba.

    Válasz
    • 2017-03-21 at 15:52
      Permalink

      Ez egy alap nagyon rossz rendszer, sajna a net tele van vele, én is sokat nézegettem, nézd vissza az enyémet az igazából nem bonyolult, nekem is ilyet akart a kivitelező, de rácsaptam a kezére.

      Válasz
  • 2017-10-01 at 19:19
    Permalink

    Kedves Tamás
    Egy 1000 literes puffertartályt szeretnék beépíteni. Mekkora tágulási tartályra van szükség ehhez a vízmennyiséghez. Természetesen a rendszer vízmennyiségét kiszámolom és hozzáadom. Válaszát előre is köszönöm. László

    Válasz
    • 2017-10-07 at 06:26
      Permalink

      Kedves László!

      Így látatlanban egy 150 literesre gondolok, de fontos lépés még a helyes nyomásbeállítás a tartály és a rendszer tekintetében.
      Láttam, hogy letöltötted a méretezőt, ha valami nem tiszta, keress nyugodtan!

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
      • 2017-10-07 at 11:36
        Permalink

        Köszönöm szépen!
        A programmal kiszámoltam és az alapján beállítottam mindent. 100 foknál 1,2 bár max nyomásnál ( vegyest.) 195 litert számolt a progi 1200 össz vízmennyiségnél. Összeraktam 4 db 50 literes puffertartállyal (így olcsóbban tudtam megvenni és a későbbiekben jobban javítható. Biztonságosabb a rendszer ha az egyik tönkremegy) és tökéletesen működik. 😁Ma még kap egy termosztatikus keverő szelepet és szinte teljesen kész lesz.
        A programot ajánlom mindenkinek!
        Sok felesleges pénzkidobástól és problémától menti meg az embert.
        Nagyon szépen köszönöm még egyszer a segítséged! László

        Válasz
  • 2018-01-22 at 18:27
    Permalink

    Kedves Tamás!

    Nagyon örülök ennek a cikknek mert most jöttem rá, hogy a tervezett újításokhoz nekem erre van szükségem! Jelenleg is van egy puffertartály a rendszerre kötve úgy mond “sorosan”. Ami akár ki is zárható tavaszi illetve őszi kisebb befűtéskor. De idén bővítjük a házunkat és az 55m2ből 85m2 lesz! Szeretném a fűtő rendszert is korszerűsíteni. Na itt az én problémám! Mert általában kazánhoz választunk puffertartályt, de én ezt fordítva szeretném!!
    Azt szeretném, hogy napjában csak egyszer keljen befűtenem délután mikor hazaérek (kb4óra fűtési idő) és a puffertartályban felfűtött víz szolgálja ki a házat persze termosztát segítségével! A legnagyobb problémám az hogy nem igazán tudok mivel számolni csak tippelek. Én úgy gondolom egy 2000 literes puffer erre megfelelő lenne egy 40kw-os kazánnal! Nyilván a ház alapterületéhez képest a kazán túlméretezett, de a puffer miatt mégsem. Mi alapján tudnám a házhoz méretezni a puffertartály méretét, hogy az kiszolgáljon 24 órát? A gondolatmenetem remélem érthető és kérdés, hogy jó-e?
    Üdvözlettel: Zoli

    Válasz
    • 2018-01-22 at 22:56
      Permalink

      Kedves Zoli!

      Fontos lenne tudni, hogy a háznak mennyi a hőigénye. Ha nem áll rendelkezésre pontos, kiszámolt adat, akkor mondjuk, a napi gázfogyasztásból lehetne kikövetkeztetni, hogy óránként hány kilowattot szükséges pótolni. Ha ezt nem a leghidegebb napon méred, akkor az adott napi átlaghőmérséklethez méretezel.
      Ha pl. 8kW jön ki óránként és az adott napot 60%-nak vesszük, akkor 8/0,6=13,3kW lesz a 100%.
      Az általad megadott adatok alapján a puffert 35°C-ról átlag 85°C-ra fűtve, 40kW kazán teljesítménnyel számolva a házad vesztesége a legnagyobb hidegben így nem lehet több 13kW-nál óránként. Ha ebbe beleférsz, akkor elég naponta egyszer begyújtanod 4 órára. Ha több, akkor meg kell nyújtanod a tüzelési időt.

      Persze ez csak elmélet! 😉
      (Kazán felfűtési idő, hatásfok, veszteségek, stb. )

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
  • 2018-01-31 at 18:15
    Permalink

    Kedves Tamás!
    Először is köszönöm a gyors választ! Még egy dolgon töprengek amire nem látok véleményeket és beszélgetéseket a google-n! Az pedig a puffer tartályból a radiátorok felé menő meleg víz szabályozásáról! A lényeg adott egy 40kw-os vegyes tüzelésű kazán egy 2000 literes pufferel a kazán kap egy egy fix 50C-os kazánvédő keverőszelepet ami biztosítja a megfelelő belépő víz hőmérsékletet. Mivel elvileg a puffer víz felmelegítése rétegesen történik arra gondoltam hogy a jobb hatékonyság érdekében a pufferből előremenő vizet szabályoznám! Így lassabban ürülne ki a puffer és a fűtés is komfortosabb lenne. Mit használjak erre a célra? Két dolgot találtam: 1, ESBE VTA 522 50C-75C elvileg enyhébb időre beállítanám 50 fokra nagy hidegben pedig 75-re, de valahol azt olvastam, hogy ez a baypass ágat nem tudja lezárni teljesen tehát akkor is mindenképp kever amikor már a pufferből alacsonyabb hőmérsékletű víz érkezik. 2, A laddomat cégnek van egy thermomatic cc nevű érzékelős motorja ami pontosan szabályozza a keverőszelepet egy a csőn lévő hőmérő segítségével, de ő elég drága! Szóval melyikkel vagy hogyan, mi módon tudnám szabályozni az előremenő víz hőfokát?
    Üdv: Zoli

    Válasz
    • 2018-02-02 at 21:31
      Permalink

      Kedves Zoli!

      Én az ESBE-t ajánlanám! Már csak azért is, mert segédenergia nélkül működik és azt tudja, amit kell.
      És valóban, enélkül nem tud hatékonyan működni a pufferes rendszer.

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
  • 2018-03-12 at 05:57
    Permalink

    Tisztelt Vízfaragó!
    Az elkészült fűtési rendszerem, a következőt produkálja….
    Hidegen (az első fűtés előtt) a kazán előtt, a visszatérőben lévő biztonsági szelepen az óra 2 bart mutatott.
    A többedik felfűtésre ez az érték nem változott ugyan, de amikor egyre feljebb-feljebb fütöttem a vízet, és már elérte a 75-77 celsiusfokot! 🙂 …akkor a biztonsági szelepből elkezdett a melegvíz gyorsan csepegni, lassan folyni (gondolom ahogy tágult a víz, és a kiegyenlitő már nem tud tovább szabályozni).
    De a 2 bar ekkor sem lett több, vagy kevesebb.
    A következő tűzrakásnál néztem rá a nyomásmérőre (0,2bar volt!), begyújtás után az addig teljesen csendes kiegyenlítő tartály buborékoló, csobogó hangot hallatott…kb. 20-30″-ig.
    A házban meg az addig csendes radiátorokból is csobogó hangot lehet hallani 🙁
    A szerelőt felhívtam, azt mondta, hogy engedjek ki belőle addig, hogy 1,5 bart mutasson így melegen, és ha lehűlt töltsek utána….ha kell….(0,6-0,7barig)
    …..De a biztonsági szelepen lévő nyomásmérő óra reggelente továbbra is 0,2-n áll, (a szerelő azt mondta, hogy gyárilag 2,5 bar-nak kellene lefújnia, de lehet hogy az én szelepem 2 bar-nál teszi ezt?)
    A kiegyenlítő tartályban az alkalmazott, az üres légnyomást 0,7-re állította, a főnök utasítására.
    A reflex típusú 140 literes kiegyenlítő tartály tetejére ránéztem, ott 1,5 bar van üzeminek, max 6 bar.
    A szerelő azt mondta:” hogy ha 1,5 hagyják akkor nem tuja rendesen ellátni a feladatát”.
    Nem tudom igaz-e ez?
    Vagy csak arról van szó, hogy nem akarta úgymond feleslegesen terhelni a rendszert?
    De akkor meg így a kiegyenlítőben a gumi fog hamarabb tönkre menni? Nem?
    Azóta igaz a légtelenítők végezték a dolgukat, utána töltöttem …megint…De amúgy fűt rendesen, nem csepeg/folyik a rendszer.
    A fékeveszett csobogás abba maradt, csak néha-néha lehet kicsit hallani a nagy körben.
    Hozzáteszem, hogy pld. a munkahelyi gázcírkó rendszerben ezek az értékek…
    hidegen 1,2…melegen 1,5 bar….(de ott kb. a fele a vízmennyiség mint nálam)
    Valami ilyesmi kellene…szerintem 🙂
    Mi lehet a probléma???
    Vagy egyáltalán…probléma ez?
    Tisztelettel: Banga Tibor.

    Válasz
    • 2018-03-14 at 21:24
      Permalink

      Kedves Tibor!

      Azt nem írtad meg, hogy mekkora puffer van beépítve, de a 140 literes tágulásiból gondolom, hogy nem lehet nagyobb 1000 liternél.
      Ha jól van megválasztva a tágulási mérete és a nyomás beállítások is rendben vannak, akkor nem kellene ezeknek a hibáknak jelentkezni. A 2,5 bar-os biztonsági szelep nem csöpöghet 2 bar-nál. Ha rossz, cserélni kell.
      A légnyomást a szerelőd állította be 0,7 bar-ra (gyanítom helyesen) és talán a víznyomást is beállította hidegen 1 bar körüli értékre. A nyomásnak normális értékek között kell ingadozni (1-1,8 bar)(max. 2bar), ez ami nálad van nem mondható normálisnak. Helyes nyomásbeállítás=> jó nyomásmérő órák (légnyomás mérő is!), esetleg nagyobb tágulási, új biztonsági szelep, stb.
      Azt próbáld elérni a szerelődnél, hogy ne telefonon szereljen, hanem személyesen!

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
  • 2018-03-15 at 08:00
    Permalink

    Tisztelt Vízfaragó!
    A puffer 1000 literes,a biztonsági szelep új (nem tudom, hogy lehet-e gyári hibás?).
    A szerelő állította be a hideg víznyomást, ami hidegen 2 bar volt, felfűtés alkalmával a nyomásmérő nem is nagyon ment feljebb, hanem a víz jött kifelé.
    Lehűlés után lett belőle 0,2 bar.
    A kiegyenlítő üres légnyomását a szerelő állította be 0,7 bar-ra (ez nem veszi nagyon igénybe a benne lévő gumi membránt?…nagyon nagy értékek között kell neki szabályozni…)
    A rendszer le légtelenedett, kétszer utána töltöttem, de hidegen továbbra is 0,2 bar-ról indul a fűtés 🙁
    Az Ön által említett 1-1,8 bar közötti jó érték a fasorba sincs (legalább is a hidegen 0,2… a meleg 1,8-2 bar az meg van)
    Előre is köszönöm a válaszát.
    Üdv: Banga Tibor.

    Válasz
    • 2018-03-15 at 09:07
      Permalink

      Kedves Tibor!

      Kérlek, tegeződjünk!
      A szerelőd nincs a helyzet magaslatán, ha hidegen 2 bar-ra állította be a víznyomást. Töltsd le a tágulási méretezőt innen: vizfarago.hu/zart-tagulasi-tartalyok-meretezese és próbáld a kiszámított értékekre állítani a levegő és víznyomást is! Ha nagyobb tágulási méret jön ki, akkor be kell tenned még egyet, kiegészítve a meglévőt.

      FONTOS: A tágulási nyomását a rendszerről leválasztott állapotban lehet csak beállítani! Ez nem azt jelenti, hogy le kell szerelned, csak azt, hogy ne hasson rá víznyomás.
      “ez nem veszi nagyon igénybe a benne lévő gumi membránt?” Nem!
      Ha nem javul a helyzet, írj!

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
  • 2018-05-22 at 13:29
    Permalink

    Üdvözletem,

    Jelen pillanatban egy erőltetett égésű fás kazánom és egy 600 L puffer tartályom van ami biztosítja a fűtést egy 90 m2 magán házban és a meleg vizet is.

    A kérdésem az lenne, hogy van értelme erre a rendszerre egy gáz kazánt is rákötni, amely a puffert fűtené és biztosítaná a meleg vizet, vagy kikerülve a tartályt, egyenesen a rendszerre kössük rá?

    Válasz
    • 2018-05-23 at 04:28
      Permalink

      Szia Zsolt!

      Én kikerülném a puffert.

      Üdv,
      Tamás

      Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.