A szabályozás elengedhetetlen része a fűtésrendszerünknek. Ennek a feladatnak a megoldására már nem csak szobatermosztátban gondolkodhatunk, felszerelhetünk időjáráskövető szabályzót is!

Egy egyszerű szobatermosztát ára pár ezer forint, viszont egy komfortosabb, gazdaságosabb szabályozásért mélyen a zsebünkbe kell nyúlni.

 

De mit is jelent a szabályozás?

 

Az alap elgondolás, hogy fűtési időszakban legyen egy viszonylag állandó belső hőmérséklet. Ehhez hideg időben nagyobb, enyhe időben kisebb teljesítmény szükséges, amit a fűtésrendszerünk megfelelő működésével tudunk értéken tartani. Ez pedig már a szabályozás feladata.

 

A szobatermosztát

 

Az egyszerűbb termosztát ki-be kapcsolást végez, ezek általában 230 V-os eszközök. A beállított értékhez képest (a kapcsolás érzékenységétől függően) kapcsol ki, vagy be. Így a kazán vagy kap jelet és fűt, vagy nem kap és nem fűt.

Ez azt jelentheti, hogy 21°C beállított értéknél 20°C és 22°C között változik a hőmérséklet, ami kellemetlen hőérzetet is jelenthet és többletfogyasztást is eredményezhet, hiszen időről-időre túlfűtött lesz a helyiség.

A folyamatos szabályozású termosztát ezzel szemben folyamatosan összehasonlítja a beállított értéket a helyiség tényleges hőmérsékletével és a különbség alapján jeleznek, a kazán pedig ennek megfelelően működik.

Ahogy a tényleges hőmérséklet közelíti a beállított értéket, a termosztát úgy csökkenti a kazán teljesítményét. Így nincs túlfűtés, ami megtakarítást eredményez, továbbá egyenletesebbé válik a belső hőmérséklet.

Az időjáráskövető szabályozó

 

Ez a szobatermosztáttal ellentétben nem a belső, hanem a külső hőmérséklet alapján dolgozik, de van olyan időjáráskövető szabályozó is, amely figyelembe tudja venni a belső hőmérséklet alakulását, és így módosíthatja a szükséges teljesítményt. Így a fűtésrendszer mindig a szükséges teljesítményen fog üzemelni.

Ha egy padlófűtés tehetetlenségére gondolunk, rögtön világossá válik a szobatermosztátokkal szembeni előnye. A padlófűtés már akkor működni kezd, amikor a külső hőfok leesik, de a belső hőmérséklet – az épület hőtehetetlensége miatt – még nem csökkent.

Az időjáráskövető szabályozó által biztosított egyenletesebb belső hőmérséklet jobb hőérzetet biztosít és takarékos is.

 

 

Összefoglalás


Ezeket figyelembe véve már könnyebb választanunk az időjáráskövető szabályzó, vagy a szobatermosztát között. A szobatermosztát egyszerűbb, de kevésbé komfortos és gazdaságtalanabb megoldás, mint a külső hőmérséklet alapján működő időjáráskövető szabályozó.

Bármelyik említett szabályozási megoldást is alkalmazzuk, jelentősen csökkenthetjük épületünk energiafelhasználását. A szabályozók viszonylag alacsony beruházási költsége biztosítja a gyors megtérülési időt, valamint fűtési rendszerünk nyugodt, gondtalan üzemeltetését.

 

 

Hozzáfűznél valamit? Írd meg!

Ha tetszett a cikk és hasznosnak találtad, oszd meg másokkal is!

Szobatermosztát, vagy időjáráskövető szabályozás?
Cimke:                 

7 thoughts on “Szobatermosztát, vagy időjáráskövető szabályozás?

  • 2016-06-27 at 15:30
    Permalink

    Tisztelettel.
    De. Mégis mekkora ez az oly tetemes különbség, forintban kifejezve? Túlfűtött lesz 22°C esetén? Akkor átállítom 21°C-ra, akkor már nem lesz túlfűtött.
    Értem én, hogy az új technológiák felé húzunk, de ott van az okostermosztát, amit még meg sem említ. Képes tanulni, és egy idő után megtanulja, hogy milyen is a rendszer kilengése, és korrigálni fogja azt.
    Persze, padófűtéshez jó lehet a külső hőmérsékletet figyelni, de pl. fatüzelésnél, puffertartállyal szerintem felesleges.
    Máig nem eldöntött kérdés, hogy a gázkazánt fix hőmérsékletre kell-e beállítani, vagy jobb, ha netán éjszakára, vagy amikor nem vagyunk otthon, letekerjük.

    Válasz
    • 2016-06-28 at 17:32
      Permalink

      Kedves “A”!

      A cikk a szobatermosztátot hasonlítja össze az időjárás követő szabályozással. Ennyi.

      Az, hogy hány fokos vízzel fűtesz azt nem a kazán/keverőszelep mondja meg, hanem hogy te hány fokra állítottad be fixen. Ha van időjáráskövetőd, akkor is te állítod be EGYSZER, csak nem állandó értékre, hanem egy intervallumban a külső hőmérséklet függvényében. Ez annyit tesz, hogy -10 fokban melegebb vízzel fűtesz, mint 0 foknál. És nagyon jól rátapintottál, hogy a nagyobb tehetetlenségű hőleadó (pl. padlófűtés) később hűl, ezért indokoltabb ott a szabályozás, de csak abban az esetben, ha nincs kiegészítő fűtés (pl. radiátorok).

      Nem mellesleg a radiátorokba is mehet kinti hőmérséklettől függő változó hőmérsékletű víz. A hőigény ugyanis arányosan csökken a hőmérséklet különbség csökkenésével.
      Sőt, fatüzelésű pufferes rendszerek is működnek padlófűtéssel és időjáráskövetővel. Szerintem ezzel sem mondtam újat.

      A nem eldöntött kérdésnél – lehet, hogy a szobatermosztátra gondoltál – szerintem a lekapcsolgatással lehet valamit spórolni, bár nem tudom érdemes-e. Nem készítettem rá kalkulációt forintban kifejezve. De ha te megteszed, nagyon szívesen adok egy helyet a cikkednek itt az oldalamon. Akár még az okostermosztátnak is.

      Köszönöm, ha elolvastad!

      Üdv, “T”!

      Válasz
  • 2016-07-03 at 09:09
    Permalink

    A lényeg, hogy mennyit fektetünk be anyagilag, és mennyit kapunk vissza. Pl. hiába spórolunk évi kemény 3 ezer forintot – tegyük fel eleve jó a rendszer, és jól is használjuk -, ha 300 ezerbe kerül kiépíteni.
    A lényeg pont az lenne, hogy össze tudjuk hasonlítani őket, enélkül sokat nem ér az ajánlás. Sokaknak még okostermosztát sincs felszerelve, sőt, a legtöbb helyen egy 20 éves termosztát van, a termófejes radiátorszelepet meg nem is ismerik.
    Nem néztem nagyon utána, de kb. árban egy kategória. Vannak konkrét tesztek, tapasztalatok?
    Mikor tervezed kiegészíteni a cikket? Szívesen olvasnám, kinek hogy vált be. Mi lehet a különbség vegyeskazán és puffertartály vagy gázkazán esetén?
    Ha pl. valaki 22°C-ban fázik, mert épp nem megy a fűtés, akkor mit tud tenni az időjáráskövető vagy az okos/öntanuló termosztát?
    Persze, fel lehet venni egy pulóvert, le lehet battyogni a pincében lévő puffertartályhoz, hogy állítsunk a beállításokon, minden csak konfortvesztés kérdése.
    Kérdem újra, 22°C-nál miért lesz túlfűtött a helyiség?

    Válasz
  • 2016-07-03 at 21:23
    Permalink

    Kedves “A”!

    Forintban kifejezve mennyit ér meg a kényelmed?

    Üdv, “T”!

    Válasz
  • 2016-07-11 at 14:24
    Permalink

    Jelenleg 0-t, mert előbb pufferra meg szigetelésre gyűjtünk 😀

    Válasz
  • 2016-10-21 at 13:05
    Permalink

    Üdv a Vizfaragónak! A külső szabályzó érdekelne engem. Most csinálátunk központit az összel. KB 55nm es a kis házikónk. Ha külső szabályzat használnék, a benti hőmérsékletet hogyan tudom beállitani? Kondenzánciós kazánt jelenleg egy q7 rádiós termosztát szabályozza. Vagy együtt nem működtethető? Köszi a választ, a többit majd később. 😉 . Koma.

    Válasz
    • 2016-10-30 at 20:09
      Permalink

      Üdv Koma!

      A belső hőmérsékletet ugyanúgy a szobatermosztáttal állítod. Az időjáráskövető a kazán teljesítményét befolyásolja a kinti hőmérséklet alapján. A szabályzót a kazánnal kell összekötni, ha a kazán alkalmas rá.
      Akkor érdemes beszereltetni, ha túl nagy a hőmérséklet ingadozás a lakásban a szobatermosztáton beállított állandó hőfok ellenére.

      Üdv,
      Tomi

      Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.