2011, aug 9
A központi fűtésrendszer egyik fontos része a tágulási tartály.
Most a változó nyomású zárt tágulási tartály méretezéséről, beüzemeléséről és karbantartásáról olvashatsz.
1. Rendszertérfogat meghatározása (Va)
Ezt méréssel, vagy számítással tudjuk meghatározni. Lapradiátoroknál ez általában 8,8 liter/Kw. A csővezeték térfogatát hossz és belső átmérő alapján kiszámíthatjuk, a kazánét pedig a gépkönyve alapján tudhatjuk meg.
Példánkban ez legyen 200 liter.
2. Előfeszítési nyomás (P0)
Az előfeszítési nyomás a hidraulikai rendszerben uralkodó statikus nyomásból határozható meg:
P0=Pst+0,3 bar
Előfeszítési nyomás= statikus nyomás (magasság méterenként 0,1bar ) +0,3 bar
A tágulási tartály helye és a rendszer legmagasabb pontja közötti távolság méterben.
Pl.: 5 méternél 0,5+0,3=0,8 bar előnyomás üres állapotban.
A rendszer legfelső pontján, hideg állapotban minimum 0,3 bar túlnyomást kell biztosítani a gázkiválás megakadályozása érdekében.
Amennyiben a fűtési rendszer magassága nagy, akkor az előnyomás értéke is magas lesz, s ekkor a tartály térfogata nagyon nagyra jönne ki. Ilyenkor a tartályt inkább a rendszer egyik magas pontjára helyezzük, s így a felette lévő vízoszlop magassága kisebb, tehát tartályból is kisebb méretű kell, mintha lent lenne.
3. Kezdeti nyomás (Pa)
A rendszer feltöltésekor, a tartály vízoldali csatlakozásánál beállítandó kezdeti nyomás.
Pa= P0+ 0,3 bar
Pl.: 0,8 + 0,3 =1,1 bar
4. A tágulás mértéke (Ve)
A térfogat tágulása (e) 100 °C hőmérséklet változásnál 4,3%
Szilárd tüzelésű kazánnál nyugodtan számolhatunk ezzel az értékkel!
| Hőmérséklet változás °C | 40 | 50 | 60 | 70 | 80 | 90 | 100 |
| Tágulás % | 0,8 | 1,2 | 1,7 | 2,2 | 2,9 | 3,6 | 4,3 |
Ezt a táblázatot úgy is értelmezhetjük, hogy a maximális előremenő és visszatérő hőmérséklet átlagára fűtjük a rendszert.
Persze nem 0°C-ról, de ettől most tekintsünk el.
Pl.: 80°C előremenő és 60°C visszatérő hőmérsékletek átlaga 70°C. Az ehhez tartozó tágulási érték 2,2%.
Ve=Va • e
Maradva a példánknál: rendszertérfogat (200 liter) x tágulás (4,3%)
200 liter • 4,3/100= 8,6 liter
5. Tartalék térfogat (Vv)
Vv= Va • 0,5%
A rendszer térfogatának 0,5%-a, de legalább 3 liter
200 • 0,5/100= 1 liter, tehát itt is minimum 3 liter
6. A megengedett maximális nyomás (Pe)
Ez nem érheti el a biztonsági szelep lefúvatási nyomását.
Egy 2,5 bar-os biztonsági szelepnél 0,5 barral kevesebb, tehát 2 bar.
7. A tágulási tartály gáztérfogata (Df) (együttható, vagy szorzószám)
Df=(Pe+1)/(Pe-P0)
Példánkban: Df= (2+1)/(2-0,8) = 3/1,2 = 2,5
8. A szükséges tartálytérfogat (Vn)
Vn= (Ve+Vv) • Df
Példánkban: Vn= (8,6+3) • 2,5 = 29 liter
Tehát egy 30 literes tágulási tartályra van szükségünk, 0,8 bar előfeszítési nyomással. A rendszert 1,1 bar nyomásra töltjük vízzel és ha jól számoltunk, maximum 2 bar-ra emelkedhet a nyomás.
9. A tartály karbantartása
A tartály előfeszítési nyomásának ellenőrzéséhez a tartályt le kell szerelni, leüríteni, majd a levegő oldali nyomást (P0) meg kell mérni. Fűtési rendszerhez csatlakoztatott tágulási tartályon előfeszítési nyomást nem lehet ellenőrizni! Ha az előfeszítési nyomás csökkent, ellenőrizni kell a membrán, illetve a tartály állapotát.
Hozzáfűznél valamit? Írd meg!
Hasznosnak találtad? Nyomd meg a Tetszik gombot!
PDF 
Kedves Tamás,
Milyen előfeszítési nyomást javasolsz beállítani a zárt tágulási tartályban akkor, ha a kondenzációs kazán kezelési utasítása kezdeti nyomásként 1-1,2 bar értéket ajánl és a tágulási tartály a rendszer legmagasabb pontjára van beépítve egy egyszintes házban (a kazán felső részével kb. egy magasságban)?
Köszönettel,
Vaskó Zoltán
Szia Zoltán!
Az előfeszítési nyomást 0,3 bar-ral kevesebbre állítanám/fújnám, tehát 0,7 bar-ra. Mivel nálad a tartály a rendszer legmagasabb pontja, statikus nyomással nem kell számolnod. A rendszert 1 bar kezdeti nyomásra töltheted!
Üdv.: Felföldi Tamás