A központi fűtésrendszer egyik fontos része a tágulási tartály.

Most a változó nyomású zárt tágulási tartály méretezéséről, beüzemeléséről és karbantartásáról olvashatsz.

 

 

1. Rendszertérfogat meghatározása (Va)

Ezt méréssel, vagy számítással tudjuk meghatározni. Hagyományos 600-as, 22-es lapradiátoroknál ez általában 6 liter/méter.

Az alábbi Purmo táblázat is segíthet:

Purmo lapradiátor térfogat

A csővezeték térfogatát hossz és belső átmérő alapján kiszámíthatjuk, a kazánét pedig a gépkönyve alapján tudhatjuk meg.

Példánkban ez legyen mondjuk 200 liter.

 

2. Előfeszítési nyomás (P0)

Az előfeszítési nyomás a hidraulikai rendszerben uralkodó statikus nyomásból határozható meg:

P0=Pst+0,3 bar

Előfeszítési nyomás= statikus nyomás (magasság méterenként 0,1bar ) +0,3 bar

A tágulási tartály helye és a rendszer legmagasabb pontja közötti függőleges távolság méterben.

Pl.: 5 méternél 0,5+0,3=0,8 bar előnyomás üres állapotban.

A rendszer legfelső pontján, hideg állapotban minimum 0,3 bar túlnyomást kell biztosítani a gázkiválás megakadályozása érdekében.

Amennyiben a fűtési rendszer magassága nagy, akkor az előnyomás értéke is magas lesz, s ekkor a tartály térfogata nagyon nagyra jönne ki. Ilyenkor a tartályt inkább a rendszer egyik magas pontjára helyezzük, s így a felette lévő vízoszlop magassága kisebb, tehát tartályból is kisebb méretű kell, mintha lent lenne.

 

3. Kezdeti nyomás (Pa)

A rendszer feltöltésekor, a tartály vízoldali csatlakozásánál beállítandó kezdeti nyomás.

Pa= P0+ 0,3 bar
Pl.: 0,8 + 0,3 =1,1 bar

 

4. A tágulás mértéke (Ve)

A térfogat tágulása (e) 100 °C hőmérséklet változásnál 4,3%
Szilárd tüzelésű kazánnál nyugodtan számolhatunk ezzel az értékkel!

Hőmérséklet változás (°C) 40 50 60 70 80 90 100
Tágulás (%) 0,8 1,2 1,7 2,2 2,9 3,6 4,3

Ezt a táblázatot úgy is értelmezhetjük, hogy a maximális előremenő és visszatérő hőmérséklet átlagára fűtjük a rendszert.
Persze nem 0°C-ról, de ettől most tekintsünk el.

Pl.: 80°C előremenő és 60°C visszatérő hőmérsékletek átlaga 70°C. Az ehhez tartozó tágulási érték 2,2%.

Ve=Va • e

Maradva a példánknál: rendszertérfogat (200 liter) x tágulás (4,3%)
200 liter • 4,3/100= 8,6 liter

 

5. Tartalék térfogat (Vv)

Vv= Va • 0,5%

A rendszer térfogatának 0,5%-a, de legalább 3 liter
200 • 0,5/100= 1 liter, tehát itt is minimum 3 liter

 

6. A megengedett maximális nyomás (Pe)

Ez nem érheti el a biztonsági szelep lefúvatási nyomását.

Egy 2,5 bar-os biztonsági szelepnél 0,5 barral kevesebb, tehát 2 bar.

 

7. A  tágulási tartály gáztérfogata (Df) (együttható, vagy szorzószám)

Df=(Pe+1)/(Pe-P0)

Példánkban: Df= (2+1)/(2-0,8) = 3/1,2 = 2,5

Ennek mértékegysége nincs, ugyanis “csak” szorzóként szerepel a képletben.

 

8. A  szükséges tartálytérfogat (Vn)

Vn= (Ve+Vv) • Df

Példánkban: Vn= (8,6+3) • 2,5 = 29 liter

 

Tehát egy 30 literes tágulási tartályra van szükségünk, 0,8 bar előfeszítési nyomással. A rendszert 1,1 bar nyomásra töltjük vízzel és ha jól számoltunk, maximum 2 bar-ra emelkedhet a nyomás.

 

9. A  tartály karbantartása

A tartály előfeszítési nyomásának ellenőrzéséhez a tartályt le kell szerelni, leüríteni, majd a levegő oldali nyomást (P0) meg kell mérni. Fűtési rendszerhez csatlakoztatott tágulási tartályon előfeszítési nyomást nem lehet ellenőrizni! Ha az előfeszítési nyomás csökkent, ellenőrizni kell a membrán, illetve a tartály állapotát.

 

10. Ne fáradj a számolgatással!

Zárt tágulási tartály méretező program leegyszerűsítve!

Töltsd le ezt a hasznos és ingyenes zárt tágulási tartály méretező kalkulátort, amit az egyszerűbb számolás kedvéért készítettem!

A letöltő link az email címedre érkezik:

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

.

 

Hozzáfűznél valamit? Írd meg!

Hasznosnak találtad? Nyomd meg a Tetszik gombot!

Zárt tágulási tartályok méretezése
Cimke:         

227 thoughts on “Zárt tágulási tartályok méretezése

  • 2017-01-03 at 21:41
    Permalink

    Emailben elküldtem egy gyors vázlatot mire is gondoltam. Remélem átmegy ide nem tudom feltölteni. Előre menő ágba a merűlőhüvely valóban okosabb! Nem csak én fűtenék ezért is bonyolítanám biztonsági pluszokkal. De lehet hogy felesleges. Ha nem megy át akkor feltudom valahova tenni, hogy ránézz?

    Köszönöm.

    Válasz
    • 2017-01-03 at 22:56
      Permalink

      Megjött!
      A bypass jó lesz így, de a radiátoros kör visszatérőjét miért a puffer közepébe kötöd?

      Válasz
  • 2017-05-11 at 18:46
    Permalink

    Kedves Tamás! Segítségedet szeretném kérni egy kérdés erejéig. Új fűtési rendszerről lenne szó, ahol a méreteződ szerint lett kiszámolva minden. A kérdésem csak annyi lenne, hogy feltöltött hideg állapotban a keringető szivattyú bekapcsolásakor a rendszernyomás 0.7 barról 1.1 barra emelkedik (fűtés nélkül). Ez igy normális? Remélem érthető voltam 🙂 Válaszod előre is nagyon köszönöm. Daniella

    Válasz
    • 2017-05-11 at 21:22
      Permalink

      Szia Daniella!

      A szivattyú úgy működik, hogy nyomáskülönbséget állít elő. Tehát előtte alacsonyabb, utána magasabb nyomást mérhetünk, mikor működik. A te nyomásmérőd biztosan utána van beépítve, ezért mutat többet. Az újabb szivattyúkon be lehet állítani ezt az emelőmagasságot. Pl. egy 1-4-es szivattyú akár 0,4 bar nyomáskülönbséget is előállít. (előtte 0,2 – utána 0,2 bar) Ha a szivattyú előtt is lenne nyomásmérő, azon az induló nyomás alatti értéket olvashatnád le.
      Persze ha elzárjuk a víz útját (mondjuk egy csappal), és a szivattyú hiába dolgozik, azt már nem nevezném normálisnak.
      Remélem én is érthető voltam ?!

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
  • 2018-04-06 at 22:11
    Permalink

    Tisztelt Tamás tanácsát szeretném kérni
    Egy2005-ben készített fűtési rendszerem van .
    2017-ben lett elindítva addig ált .
    Nyomáspróba mosás után elindította a szerelő
    A tágulási tartályt szerintem nem ellenőrizte
    Az épület 80 nm alapterületű 2 szint a fűtött légtér 380 légköbméter
    80cm kőfal belül faszerkezet régen gazdasági épület volt .
    A kazán a pincében található a tágulási tartállyal együtt +keringető szivattyú
    Termosztát a földszinten
    A földszinten2.25 méter belmagasság 3db 22k 600*2000 ,2db 22k900* 1db22k600*600 radiátor itt 2 radiátoron van termofej itt 7 rétegű csővel osztóval van megoldva a fűtés
    az emeleten2.55 méter belmagasság 2 db 33k300*1000, 2 db 33k300*2300 1db 33k300*1400,1db 22k900*800,1db22k600*400 radiátor itt 5 radiátoron van termofej itt rézcsővel és párhuzamosan vannak kötve a radiátorok 30 fővezeték a végén 20 -as 12 csövekkel vannak bekötve a radiátorok
    A kazán és a legmagasabb pont között 5.5 méter van
    A tágulási tartály 35 literes .
    1.5 bár a nyomás a rendszerben
    Pár kérdésem lenne.
    jó ez a rendszer?
    Az épület bemelegedése után a termosztát keringető lekapcsolt viszont a víz nem állt meg szép lassan kering a rendszerben így a radiátorokon lévő termofejek szabályozzák a szobák hőmérsékletét ez olyan mintha gravitációs lenne a fűtés Ez így normális műkögés?
    A egyik problémám kb 2 hetente lelevegősödik a legmagasabb radiátor légtelenítés nyomás leesik 0.6
    tölteni kell bele vizet már többször végig néztem a csöveket radiátorokat víz nem folyik sehol mi lehet a gond?
    Mikor hideg volt 60 fokra állítottam a kazánt most hogy nincs hideg 45 fokon van a házban 24 fok van egyenletesen, jó ez így? Mi ennek a kazánnak az optimális hőmérséklete?

    Kérdéseimre előre is köszönöm a válaszokat. Szilveszter

    Válasz
    • 2019-12-29 at 23:28
      Permalink

      Milyen gyártmány az a 7 rétegű cső ? Ki gyártotta ? Mi van ráírva ? Hisz az 5 rétegű is három. Csak az állitolagos ragasztót is beleszámoljak. 7 rétegüre kíbváncsi vagyok .

      Válasz
      • 2019-12-30 at 06:14
        Permalink

        Kedves József!

        Nem tudok 7 rétegű csőről.

        Üdv,
        Tamás

        Válasz
  • 2018-11-12 at 18:23
    Permalink

    Üdvözlöm!

    Nemrég (1,5 hónapja) gyári új kazántestet szereltem be vaillant VCW INT 18-10h kombicirkómba. Azóta azt tapasztalom, hogy pár naponta lelevegősödik a fűtési rendszer. A víznyomást, ahogy azelőtt is, 1,1 Bar-ra töltöttem fel, igaz a tágulási tartályok nyomását (cirkó sajátja és a külső) nem ellenőriztem. Kérdésem az lenne, muszáj -e leengednem a fűtési rendszerből a vizet, vagy leszerelnem a tartályokat azok helyes (0,8 Bar) nyomás beállításához.

    Köszönettel: Puskás István

    Válasz
    • 2018-11-18 at 20:01
      Permalink

      Kedves István!

      A vizet nem szükséges leengedni, a nyomást viszont mindenképp!

      Üdvözlettel,
      Felföldi Tamás

      Válasz
      • 2018-11-19 at 14:26
        Permalink

        Rendben, köszönöm szépen. A kazán (lakótérben lévő fali kombicirkó) saját tartályának előfeszítési nyomása 0,8 Bar, a rendszer 1,1-1,2 Bar víznyomással van feltöltve. Viszont a pincében (régi vegyes tüzelésű kazánra szerelt) lévő 8 literes tartályon 1,5 Bar előfeszítési nyomást mutat, ami magasabb a rendszer víznyomásánál. Ez nem okoz problémát? Mert így véleményem szerint nem jut víz a lenti külön tágulási tartályba.

        Válasz
  • 2018-12-04 at 18:16
    Permalink

    Kedves István!

    Az 1,5 Bar valóban soknak tűnik, a megengedett különbség magassági méterenként 0,1 Bar. (Az alacsonyabban lévő tartálynak magasabb az előnyomása, a nagyobb vízoszlopmagasság miatt.)

    Üdv,
    Tamás

    Válasz
  • 2019-06-08 at 15:21
    Permalink

    Kedves István!

    Tágulási tervezéséhez a puffer tartályt (1000 l-re trervezve) ugyan úgy kell számításba venni, mint az összes többi (pl. 2 kazán, primer köri csövek, radiátor/padlófűtés ami most a szekunder ágban lenne) nem összenyomható rendszert? A számítások szerint a zárt tágulásit a legmagasabb pontra érdemes tenni. Akkor érdemes “ezt is” a padlástérbe felvinni ? Ehhez milyen csőátmérő dukál? Köszönettel Péter

    Válasz
    • 2019-06-11 at 19:57
      Permalink

      Kedves Péter!

      A puffert is mindenképp bele kell számolni a rendszer térfogatába, hiszen oda tárolódik a meleg. Valamint minden részt, amely hidraulikailag összeköttetésben áll a rendszerrel. Ebből következik, hogy egy hőcserélő másik oldalát (mindegy, hogy primer vagy szekunder) már egy hidraulikailag elkülönült rendszernek kell tekinteni.
      A tágulásit jellemzően a kazán közelébe tesszük, ennek inkább a karbantartásban van szerepe. Jobban szem előtt van, mint egy legmagasabb ponton lévő nyitott tartály és így a padlásra sem kell kompresszort, vagy pumpát felvinni.
      A 3/4″ külső menetű tartály bekötéséhez elég egy 1/2″-os, vagy 16-os (15-ös) cső, egy véletlen elzárás ellen védett szelep ürítővel és egy hollandi csatlakozás.

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
      • 2019-06-11 at 20:00
        Permalink

        Annyival kiegészíteném, hogy ha a puffer a szekunder oldalra kerül, akkor oda külön tágulásit kell tenni.

        Válasz
  • 2019-09-29 at 07:54
    Permalink

    Szia!

    Fordítva szerelném be a tágulási tartályt, tehát fejjel lefele. Így nyerek pár litert. Vélemény???

    Köszi

    Válasz
    • 2019-10-08 at 17:23
      Permalink

      Kedves György!

      Elméletileg nyersz egy pár litert, vagy 1-2 tized bárt. Én azért mégiscsak a csatlakozással fölfelé építeném be, hogy a tartályt is ki lehessen légteleníteni.
      Ahogy jónak látod.

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
  • 2019-10-28 at 10:45
    Permalink

    Tisztelt Tamás ugyan az a problémám mint Majoros Szilveszternek. Miért megy el a nyomás? A rendszer sehol nem folyik. Köszönöm a választ. Üdvözlettel. Sándor

    Válasz
    • 2019-11-03 at 19:20
      Permalink

      Kedves Sándor!

      2 esélyes a dolog. Vagy levegő megy ki a rendszerből, vagy víz.
      Érdemes átnézni a légtelenítőket, a tágulási tartályt és gyakorlatilag bármit, ahol ezek távozhatnak.
      Egy biztos: olyan nincs, hogy miközben csökken a nyomás, minden más változatlan marad!

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
  • 2019-11-02 at 17:38
    Permalink

    Tisztelt Tamás !
    A tágulási tartályt az előre menő (fűtött) ágba is beköthető vagy csak a visszatérő körbe ?
    Köszönettel:
    Miklós

    Válasz
  • 2019-11-12 at 09:03
    Permalink

    Tisztelt Tamás!
    A leírás szerint zárt tágulási tartály előfeszítési nyomása, – amit a beszerelés előtt kell beállítani,- a hidrosztatikus nyomás +0,3 bar. ( A példában 0,8 bar) . A rendszer feltöltésekor az kezdeti nyomást a tartálynál ennél még 0,3 bárral többre,- a példában 1,1 barra,- kell beállítani. Laikusként az ember arra gondol, hogy a levegőnek kell a kezdeti állapotban nagyobb nyomás a tartályban, hogy azt a táguló víz visszanyomja. És miért nem egyezőre kell a két nyomást beállítani?
    Érdeklődve várom a válaszodat, Tisztelettel: István

    Válasz
  • 2019-11-14 at 09:55
    Permalink

    Még nem jött válasz. Kiváncsian várom

    Válasz
    • 2019-11-14 at 23:07
      Permalink

      Kedves István!

      Ha ugyanarra az értékre állítjuk a tartály levegő nyomását és a rendszer víznyomását, akkor nem marad tartalék víz az esetleges pótlásra. Így már egy minimális vízveszteség nagy nyomásesést okozna a vízoldalon, mert a tágulási tartályban lévő levegő nem tud “utánamenni” a fogyó víznek, a gumimembrán nem jut át a tartály csatlakozásán. Ellenben a víz 0,3 báros túlnyomásával tartalék vizet juttatunk a tartályba, ami ugyan a tartály hasznos méretét csökkenti, cserébe viszont nem áll le a kazánunk, ha pl. egy radiátorszelep el kezd csöpögni, vagy az automata légtelenítőn keresztül távozik még egy kis beszorult levegő.

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
  • 2019-11-29 at 14:24
    Permalink

    Kedves Tamás!

    Családi házunkban az 1000 literes puffertárolót egyrészt hőszivattyú fűti hőcserélőn keresztül, másrészt vízteres cserépkályha direkten (keringetőszivattyúval). A puffertároló vizét szivattyúk keringetik padlófűtésre és radiátorokra, két szinten. Számításaim szerint a vízmennyiség a rendszerben 1200 liter.
    Zárt tágulási tartályt szeretnénk beépíteni a tetőtérben, kb. a radiátorok szintjén (eddig nyílt volt a kályha felett), de egy esetleges áramszünetre gondolva beépítenénk egy biztonsági szelepet a kályha közvetlen közelébe (kályha előremenő), hogy a keringetés megszűnése esetén a vízgőz gyorsan távozhasson.
    Kis számolgatás után egy 50 l-es tágulási tartály jött ki (20 l-es tágulással számolva 10 és 60 fok között. (Amíg csak a cserépkályha dolgozott a rendszerre, ritkán ment 60 fok fölé a puffer hőmérséklete, a hőszivattyúval pedig 35-50 fok közt marad, ha pedig rá kell fűteni, akkor a fűtési igény miatt nem menne 60 fok fölé.)
    A kérdésem az, megfelelők-e a következő nyomásértékek:
    – biztonsági lefuvató szelep a kályhánál: 4 bar
    – max rendszernyomás: 3,5 bar (nem túl sok-e ez, nem fog-e a biztonsági szelep tévesen kiengedni?)
    – kezdeti nyomás: 0,6 bar (nem túl kevés-e ez, megfelelően fognak-e működni az automata légtelenítők?)
    Remélem, minden egyértelmű a leírásban. Segítségét előre is köszönöm:

    Máthé Tamás

    Válasz
    • 2019-12-05 at 06:16
      Permalink

      Kedves Tamás!

      Így elsőre nagyon kicsinek gondolom az 50 literes tágulásit.
      Nem tudom, mi indokolja a maximális értékig engedni a nyomást a rendszerben, én inkább nagyobb tágulásival és kisebb nyomásintervallummal számolnék.
      A kezdeti nyomáson is emelnék 2-3 tizedet.

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
  • 2020-08-24 at 12:05
    Permalink

    Üdv mi történiknakkor,ha a zárt tágulási tartály túl van méretezve azon kívül hogy lassabban melegszik fel a víz?

    Válasz
    • 2020-08-26 at 18:24
      Permalink

      Kedves István!

      Semmi különös nem történik. Kisebb a nyomás ingadozás.
      A túlméretezés csak a pénztárcára van negatív hatással.

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
  • 2020-09-07 at 18:38
    Permalink

    Kedves Tamás!

    A következő lenne a problémám. Adott egy ismerősömnek 69 nm-es tanyasi háza de a tanyán a gázszolgáltatás nem megoldott. 3 kandalló kiváltására csináltatott egy ismerősével (nem szakmabeli) vízteres kandallós fűtést. A kandalló 17 kW vízoldali és 5 kW légoldali teljesítményű. 1 db 500×1800-as törölközőszárító, 1 db 22K 600/1000 kétsoros lapradiátor, 1 db 22K 600/1200 kétsoros lapradiátor, 2 db 22K 600/1800 kétsoros lapradiátor került beszerelésre. Viszont a rendszert NG 25 zárt tágulási tartállyal (1,5 bar) oldották meg + 2,5 bar biztonsági szelep. Természetesen keringetőszivattyú+csőtermosztát, nyomásmérő óra, 3db hőmérőóra, kazánvédő szelep helyett egy csap, 2 db automata légtelenítő amik a tágulási tartálytól 2 méterrel vannak magasabban (ajtó kikerülés miatt). Rézcsövekkel lett megoldva 22, 18 majd végül 15-re szűkűl.
    A kédésem tehát az lenne, hogy mennyi rendszernyomást állítsunk be az 1,5 bar-os tartályhoz mivel a kollega aki csinálta már külföldön tartózkodik vagy hogy egyáltalán életképes-e ez a megoldás.
    Válaszodat előre is köszönöm.

    Üdvözlettel, Gergő.

    Válasz
    • 2020-09-07 at 19:34
      Permalink

      Kedves Gergő!

      Gongolom egyszintes épületről van szó, ebben az esetben 1-1,2 bar víznyomás elég lenne hideg állapotban. A tartály levegő nyomása ez alatt legyen 0,2-0,3 bar-ral (k.b. 0,7-0,9 bar). Ezt csak a rendszerről leválasztott tartályon tudjátok megmérni. Ha a tartály előtt van egy elzáró és az elzáró és a tartály között egy ürítő csap, akkor nem kell leszerelni a tartályt egy beállításhoz, vagy egy ellenőrzéshez. Az elzáró csap karját le kell szerelni ha biztosra akarunk menni, hogy senki ne zárhassa el üzem közben.
      Láttam már ilyen rendszereket jól műköni.
      Remélem az ismerősödnél is így lesz!

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
      • 2020-09-07 at 20:21
        Permalink

        Kedves Tamás!

        Előre is köszönöm gyors válaszod. Igen egy szintes kis házról van szó. Sajnos nincs csap a tartály előtt, csak az előre menő és a visszatérő szakaszokat tudom kizárni végülis az is valami. Ha gondolod a következő linken megnézheted a rendszert.
        https://mega.nz/file/kU5jERrC#AwALLLLPD3gH1AVkSnTYZtLCN94dbl1SD_h_Av_6jXo
        Plusz még egy olyan kérdésem lenne, hogy szerinted áramkimaradás esetére szünetmentes tápegységet vagy aggregátort szerezzenek be elkerülvén a túlhevülést ezáltal a lefúvást ha esetleg a kandalló lefolytása nem lenne elég.

        Üdvözlettel, Gergő.

        Válasz
  • 2020-09-07 at 20:44
    Permalink

    Kedves Gergő!

    A szünetmentes egyből be tud avatkozni, viszont csak a valódi szinuszos szünetmentes alkalmas a keringetőszivattyúhoz.
    Az aggregátort vészhelyzetben kell előkeresni és “életre kelteni”, ráadásul büdös és hangos, viszont addig bírja, míg van benzin.

    Remélem segítettem!

    Üdv,
    T.

    Válasz
    • 2020-09-07 at 20:49
      Permalink

      Kedves Tamás!

      Köszönöm szépen rengeteget segítettél. Lett volna még egy kérdésem, hogy mivel lehet felfújni ha kell a tágulási tartályt de közben megtaláltam, hogy nitrogénnel vagy sűrített levegővel esetleg pumpával. További szép estét.

      Üdvözlettel, Gergő.

      Válasz
  • 2020-09-09 at 07:23
    Permalink

    Kedves Tamás!

    Lenne egy utolsó kérdésem. Ma tudok segíteni az ismerősömnek. Ha lezárom az előremenő- és visszatérő szakasz csapjait és leengedem a kazán vízterének vízét a csatolt képen a pirossal bekarikázott csappal már elegendő lenne, hogy a tartály nyomását beállítsam vagy bontsam is meg a réz forrasztásokat?
    http://kepkezelo.com/images/37kb3ik679lblzv48myl.png

    Üdv, Gergő.

    Válasz
    • 2020-09-09 at 12:02
      Permalink

      Szia Gergő!

      Elég lesz kizárni a kazánt. Az ürítő csap maradjon nyitva a mérés/beállítás alatt.

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
      • 2020-09-09 at 15:25
        Permalink

        Kedves Tamás!

        Köszönöm a segítséget, szerintem sikerült megcsinálni. Mondjuk fura volt, alig jött le valamennyi víz, majd megtekertem a biztonsági szelepet gondolom levegőt kapott felülről és a kb. 23 liter víz le is jött ami durván a kazán térfogata. Leengedtem a tágulási tartály nyomást 0,9 bar – ra, majd az egész rendszert vissza kb. 1,25 bar -ra majd légtelenítettem a rendszert. Most nyomás alatt a tágulási tartály megmérve 1,35 bar a rendszer 1,25 bar.

        Üdv, Gergő.

        Válasz
        • 2020-09-11 at 06:18
          Permalink

          Szia Gergő!

          Akkor ezek szerint megoldottad!

          Üdv,
          Tamás

          Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük