A központi fűtésrendszer egyik fontos része a tágulási tartály.

Most a változó nyomású zárt tágulási tartály méretezéséről, beüzemeléséről és karbantartásáról olvashatsz.

 

 

1. Rendszertérfogat meghatározása (Va)

Ezt méréssel, vagy számítással tudjuk meghatározni. Hagyományos 600-as, 22-es lapradiátoroknál ez általában 6 liter/méter.

Az alábbi Purmo táblázat is segíthet:

Purmo lapradiátor térfogat

A csővezeték térfogatát hossz és belső átmérő alapján kiszámíthatjuk, a kazánét pedig a gépkönyve alapján tudhatjuk meg.

Példánkban ez legyen mondjuk 200 liter.

 

2. Előfeszítési nyomás (P0)

Az előfeszítési nyomás a hidraulikai rendszerben uralkodó statikus nyomásból határozható meg:

P0=Pst+0,3 bar

Előfeszítési nyomás= statikus nyomás (magasság méterenként 0,1bar ) +0,3 bar

A tágulási tartály helye és a rendszer legmagasabb pontja közötti függőleges távolság méterben.

Pl.: 5 méternél 0,5+0,3=0,8 bar előnyomás üres állapotban.

A rendszer legfelső pontján, hideg állapotban minimum 0,3 bar túlnyomást kell biztosítani a gázkiválás megakadályozása érdekében.

Amennyiben a fűtési rendszer magassága nagy, akkor az előnyomás értéke is magas lesz, s ekkor a tartály térfogata nagyon nagyra jönne ki. Ilyenkor a tartályt inkább a rendszer egyik magas pontjára helyezzük, s így a felette lévő vízoszlop magassága kisebb, tehát tartályból is kisebb méretű kell, mintha lent lenne.

 

3. Kezdeti nyomás (Pa)

A rendszer feltöltésekor, a tartály vízoldali csatlakozásánál beállítandó kezdeti nyomás.

Pa= P0+ 0,3 bar
Pl.: 0,8 + 0,3 =1,1 bar

 

4. A tágulás mértéke (Ve)

A térfogat tágulása (e) 100 °C hőmérséklet változásnál 4,3%
Szilárd tüzelésű kazánnál nyugodtan számolhatunk ezzel az értékkel!

Hőmérséklet változás (°C) 40 50 60 70 80 90 100
Tágulás (%) 0,8 1,2 1,7 2,2 2,9 3,6 4,3

Ezt a táblázatot úgy is értelmezhetjük, hogy a maximális előremenő és visszatérő hőmérséklet átlagára fűtjük a rendszert.
Persze nem 0°C-ról, de ettől most tekintsünk el.

Pl.: 80°C előremenő és 60°C visszatérő hőmérsékletek átlaga 70°C. Az ehhez tartozó tágulási érték 2,2%.

Ve=Va • e

Maradva a példánknál: rendszertérfogat (200 liter) x tágulás (4,3%)
200 liter • 4,3/100= 8,6 liter

 

5. Tartalék térfogat (Vv)

Vv= Va • 0,5%

A rendszer térfogatának 0,5%-a, de legalább 3 liter
200 • 0,5/100= 1 liter, tehát itt is minimum 3 liter

 

6. A megengedett maximális nyomás (Pe)

Ez nem érheti el a biztonsági szelep lefúvatási nyomását.

Egy 2,5 bar-os biztonsági szelepnél 0,5 barral kevesebb, tehát 2 bar.

 

7. A  tágulási tartály gáztérfogata (Df) (együttható, vagy szorzószám)

Df=(Pe+1)/(Pe-P0)

Példánkban: Df= (2+1)/(2-0,8) = 3/1,2 = 2,5

Ennek mértékegysége nincs, ugyanis “csak” szorzóként szerepel a képletben.

 

8. A  szükséges tartálytérfogat (Vn)

Vn= (Ve+Vv) • Df

Példánkban: Vn= (8,6+3) • 2,5 = 29 liter

 

Tehát egy 30 literes tágulási tartályra van szükségünk, 0,8 bar előfeszítési nyomással. A rendszert 1,1 bar nyomásra töltjük vízzel és ha jól számoltunk, maximum 2 bar-ra emelkedhet a nyomás.

 

9. A  tartály karbantartása

A tartály előfeszítési nyomásának ellenőrzéséhez a tartályt le kell szerelni, leüríteni, majd a levegő oldali nyomást (P0) meg kell mérni. Fűtési rendszerhez csatlakoztatott tágulási tartályon előfeszítési nyomást nem lehet ellenőrizni! Ha az előfeszítési nyomás csökkent, ellenőrizni kell a membrán, illetve a tartály állapotát.

 

10. Ne fáradj a számolgatással!

Zárt tágulási tartály méretező program leegyszerűsítve!

Töltsd le ezt a hasznos és ingyenes zárt tágulási tartály méretező kalkulátort, amit az egyszerűbb számolás kedvéért készítettem!

A letöltő link az email címedre érkezik:

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

.

 

Hozzáfűznél valamit? Írd meg!

Hasznosnak találtad? Nyomd meg a Tetszik gombot!

Zárt tágulási tartályok méretezése
Cimke:         

196 thoughts on “Zárt tágulási tartályok méretezése

  • 2017-01-03 at 21:41
    Permalink

    Emailben elküldtem egy gyors vázlatot mire is gondoltam. Remélem átmegy ide nem tudom feltölteni. Előre menő ágba a merűlőhüvely valóban okosabb! Nem csak én fűtenék ezért is bonyolítanám biztonsági pluszokkal. De lehet hogy felesleges. Ha nem megy át akkor feltudom valahova tenni, hogy ránézz?

    Köszönöm.

    Válasz
    • 2017-01-03 at 22:56
      Permalink

      Megjött!
      A bypass jó lesz így, de a radiátoros kör visszatérőjét miért a puffer közepébe kötöd?

      Válasz
  • 2017-05-11 at 18:46
    Permalink

    Kedves Tamás! Segítségedet szeretném kérni egy kérdés erejéig. Új fűtési rendszerről lenne szó, ahol a méreteződ szerint lett kiszámolva minden. A kérdésem csak annyi lenne, hogy feltöltött hideg állapotban a keringető szivattyú bekapcsolásakor a rendszernyomás 0.7 barról 1.1 barra emelkedik (fűtés nélkül). Ez igy normális? Remélem érthető voltam 🙂 Válaszod előre is nagyon köszönöm. Daniella

    Válasz
    • 2017-05-11 at 21:22
      Permalink

      Szia Daniella!

      A szivattyú úgy működik, hogy nyomáskülönbséget állít elő. Tehát előtte alacsonyabb, utána magasabb nyomást mérhetünk, mikor működik. A te nyomásmérőd biztosan utána van beépítve, ezért mutat többet. Az újabb szivattyúkon be lehet állítani ezt az emelőmagasságot. Pl. egy 1-4-es szivattyú akár 0,4 bar nyomáskülönbséget is előállít. (előtte 0,2 – utána 0,2 bar) Ha a szivattyú előtt is lenne nyomásmérő, azon az induló nyomás alatti értéket olvashatnád le.
      Persze ha elzárjuk a víz útját (mondjuk egy csappal), és a szivattyú hiába dolgozik, azt már nem nevezném normálisnak.
      Remélem én is érthető voltam 🙂!

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
  • 2018-04-06 at 22:11
    Permalink

    Tisztelt Tamás tanácsát szeretném kérni
    Egy2005-ben készített fűtési rendszerem van .
    2017-ben lett elindítva addig ált .
    Nyomáspróba mosás után elindította a szerelő
    A tágulási tartályt szerintem nem ellenőrizte
    Az épület 80 nm alapterületű 2 szint a fűtött légtér 380 légköbméter
    80cm kőfal belül faszerkezet régen gazdasági épület volt .
    A kazán a pincében található a tágulási tartállyal együtt +keringető szivattyú
    Termosztát a földszinten
    A földszinten2.25 méter belmagasság 3db 22k 600*2000 ,2db 22k900* 1db22k600*600 radiátor itt 2 radiátoron van termofej itt 7 rétegű csővel osztóval van megoldva a fűtés
    az emeleten2.55 méter belmagasság 2 db 33k300*1000, 2 db 33k300*2300 1db 33k300*1400,1db 22k900*800,1db22k600*400 radiátor itt 5 radiátoron van termofej itt rézcsővel és párhuzamosan vannak kötve a radiátorok 30 fővezeték a végén 20 -as 12 csövekkel vannak bekötve a radiátorok
    A kazán és a legmagasabb pont között 5.5 méter van
    A tágulási tartály 35 literes .
    1.5 bár a nyomás a rendszerben
    Pár kérdésem lenne.
    jó ez a rendszer?
    Az épület bemelegedése után a termosztát keringető lekapcsolt viszont a víz nem állt meg szép lassan kering a rendszerben így a radiátorokon lévő termofejek szabályozzák a szobák hőmérsékletét ez olyan mintha gravitációs lenne a fűtés Ez így normális műkögés?
    A egyik problémám kb 2 hetente lelevegősödik a legmagasabb radiátor légtelenítés nyomás leesik 0.6
    tölteni kell bele vizet már többször végig néztem a csöveket radiátorokat víz nem folyik sehol mi lehet a gond?
    Mikor hideg volt 60 fokra állítottam a kazánt most hogy nincs hideg 45 fokon van a házban 24 fok van egyenletesen, jó ez így? Mi ennek a kazánnak az optimális hőmérséklete?

    Kérdéseimre előre is köszönöm a válaszokat. Szilveszter

    Válasz
  • 2018-11-12 at 18:23
    Permalink

    Üdvözlöm!

    Nemrég (1,5 hónapja) gyári új kazántestet szereltem be vaillant VCW INT 18-10h kombicirkómba. Azóta azt tapasztalom, hogy pár naponta lelevegősödik a fűtési rendszer. A víznyomást, ahogy azelőtt is, 1,1 Bar-ra töltöttem fel, igaz a tágulási tartályok nyomását (cirkó sajátja és a külső) nem ellenőriztem. Kérdésem az lenne, muszáj -e leengednem a fűtési rendszerből a vizet, vagy leszerelnem a tartályokat azok helyes (0,8 Bar) nyomás beállításához.

    Köszönettel: Puskás István

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.