Egyre több fűtési rendszert építenek szilárdtüzelésű kazánnal, puffertartállyal kiegészítve. Így a lakás hőmérséklete egy szobatermosztáttal vezérelhetővé válik. De hogyan tároljuk el a meleget?

1. A rendszer működése

A kazán által megtermelt hőt egy jól szigetelt tartályban eltároljuk, hogy akkor és annyit használhassunk belőle, amennyire éppen szükségünk van. A töltési feladatot egy szivattyúra bízzuk, de kell valami, ami kapcsolni fogja.

2. Az elvárás

Ha befejeztük a tüzelést és már nem termelődik több hő, a szivattyút le kell állítani, különben az eltárolt meleget a pufferből visszakeringeti a kazánba. Erre a feladatra egy egyszerű csőtermosztát nem alkalmas.

3. A megoldás

A legegyszerűbb módja, hogy megtudjuk van-e még hőtermelés az, hogy összehasonlítjuk a kazán előremenő és visszatérő hőmérsékleteket. Ezt teszi a hőfokkülönbség kapcsoló is. Ha a hőmérsékletek között már nincs számottevő különbség leállítja, viszont ha magasabb az előremenő, indítja a szivattyút.

4. Működése

A modul két, vezetékkel meghosszabbítható érzékelőtől kapja a jelet. Kapcsolási feltétel a két érzékelő hőmérséklet különbsége. Az érzékelőket felcserélni nem lehet, az egyiket kézzel megfogva hamar rájövünk melyiket tegyük az előremenőre, melyiket a visszatérőre. Tápfeszültséget igényel, működéséhez egy trafó szükséges.

hőfokülönbség kapcsoló

Vannak olyan típusok, melyek egyidejűleg csőtermosztátként is funkcionálnak, így egy minimum hőfokot is be lehet állítani, ami alatt nem engedi működni a szivattyút, valamint a kapcsolási hőfokkülönbség is állítható 0-20°C között.

5. Az érzékelők elhelyezése

Az egyiket a kazán előremenő vezetékén, a kazánhoz lehető legközelebb célszerű elhelyezni. A másikat a visszatérő ágon a pufferhez közelebb, esetleg a lakás visszatérő és a puffer visszatérő közös pontján. (Tehát egy T-idomon, már akinek van ilyen. Ha ide tesszük, a lakásból visszatérő hidegebb víz is képes még egy kis meleget kicsalogatni a kazánból.) Felragasztásuk történhet hőszigetelt szalaggal, vagy ha nem hőszigetelt, csőhéjat tehetünk rá.

6. Előnye a füstgáz hőmérsékleten alapuló szabályzással szemben

  • konkrét hőtermeléskor indítja a szivattyút
  • a parázson idővel felmelegedett vizet is képes kikeringetni a kazánból
  • és nem utolsósorban az ára

7. Hátránya

  • nincs kijelzője (az olcsóbbaknak)
  • nem optimalizálja az égést
    (a füsthőfok megfelelő értéken tartásával gazdaságosabbá tehető a tüzelés)

8. Összefoglalás

Ha valaki egyszerű megoldást keres, vagy nem szeretne füstgáz termosztáttal foglalkozni, ajánlom a hőmérséklet különbségen alapuló szabályozást. Ezenkívül azért érdemes egy vészindítás funkcióval is ellátni a rendszert, ha a megszaladna a vízhőfok.

Nem tudod, mekkora puffertartályra van szükséged és mekkora kazánt vegyél hozzá?
Töltsd le a méretező programot innen:

Hozzáfűznél valamit? Írd meg!

Hasznosnak találtad? Nyomd meg a Tetszik gombot!

Puffertartály töltés hőfokkülönbség kapcsoló segítségével

Egy gondolat a “Puffertartály töltés hőfokkülönbség kapcsoló segítségével” -hoz

  • 2024-01-16 at 21:16
    Permalink

    Kedves Tamás!

    Most lett kész a rendszer átalakítás, bekerült a 30kw kazán mellé 1db 1500l puffer.
    A problémám az hogy kicsit hosszabb használati időt gondoltam. A tartályt felfűtve 80fokra az előremenő lekeverve 50fokra és így bír ki max 10 óra hosszát.
    A ház 120nm b30as és 38as kismérető téglás fal szigetelés nélkül, új nyílászárók, 2.5m belmagasság.
    80nm padlófűtés 3 radiátor termofejjel 1600cm/db k22es.
    Visszacsapó nincs a rendszerben, de próbáltam hogy elzárom a kazán csapjait hogy gravitációsan ne menjen vissza úgyis ennyi lett az eredmény.
    Minden termosztáttal vezérelve.
    Ez csak ennyit tud vagy még lehetne valahogy javítani az időn?

    Válasz
    • 2024-01-16 at 21:51
      Permalink

      Kedves Norbert!

      A helyedben a külső hőszigetelésre koncentrálnék. Már 10cm EPS csodát tud művelni a B30-ason. Ha a födémre is tennél 15cm-t, meg merem kockáztatni, hogy felére csökkenne a falakon/födémen keresztül távozó hőenergia. Ennél látványosabb javulást mással nem tudsz elérni. Utána ráérsz finomítgatni a fűtésrendszeren.

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
      • 2024-01-17 at 14:12
        Permalink

        Kedves Tamás!

        Tervben van, de csak későbbiekben látva a jelenlegi árakat. A mennyezetben van 5cm kőzetgyapot,beton alatt 4cm eps.
        Valahogy esetleg még 1 kicsit többet ki lehetne hozni belőle a lakásban lévő hőfok megtartásával?
        Gondolok itt kisebb hőfok tovább fűtéssel a padló vagy „tartalékon” fűteni a puffert kevesebb tüzelőanyag fogyás miatt…
        Jelenleg nekem nem jön igazán ki a spórolás a puffer puffer berakással mert 3/4 napot így is fűtenem kell mert a puffer nem hidal át annyi időt.

        Válasz
  • 2024-10-24 at 17:29
    Permalink

    Kedves Vízfaragó!
    Kedves Tamás!

    Az elmúlt napok azzal teltek, hogy olvasgattam a helyi fórumot. Sajnos a kérdésemre nem találtam választ, ezért írok.
    Van egy vegyeskazánom + 750 liter puffer. Építettem egy saját hőkülönbség kapcsolót, ami kazán szivattyút és a puffer szivattyút is vezérli, fogadja a termosztát jelet és szükség esetén a radiátorok felé irányítja a vizet ha be van gyújtva.
    A rendszeremben kazánvédő szelep helyett a kazán előre menő alulra, a kazán visszatérő középre van kötve. Természetesen túlnyomás szelep is van 2,5 baros.
    A kérdésem, hogy a rendszer jelenleg saját elgondolás alapján meghatározott hőmérsékletekkel dolgozik, ezekben nem vagyok biztos. A kazánba ha begyújtunk már 40°C-nél elindítom a szivattyút (az érzékelő a kazánhoz eső legközelebbi ponton van elhelyezve és le is van szigetelve. Mindaddig megy amíg a visszatérő és az előre menő különbsége 5°C alá nem csökken.
    A radiátorok visszatérője a puffer aljába érkezik, és ha a kazán előremenője melegebb mint 40°C és a puffer alja 5°C-al kisebb mint a kazán előremenője akkor is rá indítok a kazán keringetőre, amíg van meleg azt használjuk, de ez már nem melegebb általában mint a puffer felső része.
    Lehet, hogy ez így most egy rakás katyvasz, a kérdésem, hogy a hőmérséklet beállítások helyesek-e szerinted, és rendben van-e, hogy a kazán előre puffer alja és a vissza a puffer közepe?

    Előre is köszönöm a válaszod.

    Válasz
    • 2024-10-25 at 06:38
      Permalink

      Kedves Norbert!

      Egy mórickarajzot tudnál küldeni az elvi kapcsolásról, hogy melyik cső hová csatlakozik?

      Köszi,
      Tamás

      Válasz
        • 2024-10-27 at 23:09
          Permalink

          Szia Norbert!

          Szerintem így nem lesz jó.
          Kösd a kazán előremenőt simán a puffer tetejébe, a visszatérőt pedig az aljába.
          A megtermelt meleg szépen be fog rétegződni a pufferbe föntről lefelé. Ami a lakásra kell, azt a lakásköri szivattyú viszi a pufferből, vagy egyből a kazánból.
          A puffer hidraulikus váltóként is funkcionál a rendszerben.
          A primer kör (kazánkör) és a szekunder kör (lakáskör) között helyezkedik el és mindkét kör rajta keresztül is tud cirkulálni. Ha mindkét szivattyú dolgozik, akkor a kazánból egyből a lakás felé tud áramlani a hő. A két szivattyú teljesítménykülönbsége, valamint a rendszerben lévő keverőszelepek határozzák meg, hogy a pufferbe éppen befelé, vagy kifelé dolgozik a rendszer. Ha csak az egyik szivattyút indította a vezérlés, akkor csak az adott kör funkcionál a pufferen keresztül.
          Remélem érthetően írtam!
          Üdv,
          Tamás

          Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük