Egyre több fűtési rendszert építenek szilárdtüzelésű kazánnal, puffertartállyal kiegészítve. Így a lakás hőmérséklete egy szobatermosztáttal vezérelhetővé válik. De hogyan tároljuk el a meleget?

1. A rendszer működése

A kazán által megtermelt hőt egy jól szigetelt tartályban eltároljuk, hogy akkor és annyit használhassunk belőle, amennyire éppen szükségünk van. A töltési feladatot egy szivattyúra bízzuk, de kell valami, ami kapcsolni fogja.

2. Az elvárás

Ha befejeztük a tüzelést és már nem termelődik több hő, a szivattyút le kell állítani, különben az eltárolt meleget a pufferből visszakeringeti a kazánba. Erre a feladatra egy egyszerű csőtermosztát nem alkalmas.

3. A megoldás

A legegyszerűbb módja, hogy megtudjuk van-e még hőtermelés az, hogy összehasonlítjuk a kazán előremenő és visszatérő hőmérsékleteket. Ezt teszi a hőfokkülönbség kapcsoló is. Ha a hőmérsékletek között már nincs számottevő különbség leállítja, viszont ha magasabb az előremenő, indítja a szivattyút.

4. Működése

A modul két, vezetékkel meghosszabbítható érzékelőtől kapja a jelet. Kapcsolási feltétel a két érzékelő hőmérséklet különbsége. Az érzékelőket felcserélni nem lehet, az egyiket kézzel megfogva hamar rájövünk melyiket tegyük az előremenőre, melyiket a visszatérőre. Tápfeszültséget igényel, működéséhez egy trafó szükséges.

hőfokülönbség kapcsoló

Vannak olyan típusok, melyek egyidejűleg csőtermosztátként is funkcionálnak, így egy minimum hőfokot is be lehet állítani, ami alatt nem engedi működni a szivattyút, valamint a kapcsolási hőfokkülönbség is állítható 0-20°C között.

5. Az érzékelők elhelyezése

Az egyiket a kazán előremenő vezetékén, a kazánhoz lehető legközelebb célszerű elhelyezni. A másikat a visszatérő ágon a pufferhez közelebb, esetleg a lakás visszatérő és a puffer visszatérő közös pontján. (Tehát egy T-idomon, már akinek van ilyen. Ha ide tesszük, a lakásból visszatérő hidegebb víz is képes még egy kis meleget kicsalogatni a kazánból.) Felragasztásuk történhet hőszigetelt szalaggal, vagy ha nem hőszigetelt, csőhéjat tehetünk rá.

6. Előnye a füstgáz hőmérsékleten alapuló szabályzással szemben

  • konkrét hőtermeléskor indítja a szivattyút
  • a parázson idővel felmelegedett vizet is képes kikeringetni a kazánból
  • és nem utolsósorban az ára

7. Hátránya

  • nincs kijelzője (az olcsóbbaknak)
  • nem optimalizálja az égést
    (a füsthőfok megfelelő értéken tartásával gazdaságosabbá tehető a tüzelés)

8. Összefoglalás

Ha valaki egyszerű megoldást keres, vagy nem szeretne füstgáz termosztáttal foglalkozni, ajánlom a hőmérséklet különbségen alapuló szabályozást. Ezenkívül azért érdemes egy vészindítás funkcióval is ellátni a rendszert, ha a megszaladna a vízhőfok.

Nem tudod, mekkora puffertartályra van szükséged és mekkora kazánt vegyél hozzá?
Töltsd le a méretező programot innen:

Hozzáfűznél valamit? Írd meg!

Hasznosnak találtad? Nyomd meg a Tetszik gombot!

Puffertartály töltés hőfokkülönbség kapcsoló segítségével

66 thoughts on “Puffertartály töltés hőfokkülönbség kapcsoló segítségével

  • 2018-09-27 at 10:00
    Permalink

    Tisztelt Vízfaragó!
    Nekem egy Microsol SWP Advanced/01 tipusú főfok különbség kapcsoló van hadrendbe állítva.
    De a fűtés befejezése után nem kapcsolja le a szivattyút.
    Bekapcsolásra 4 Celsius, kikapcsolásra 1 Celsius van megadva.
    De amikor kialszik a tűz, nincs plusz hő termelés, mégis keringtet tovább.
    Pedig, ahogy feljebb írom már 1 fok különbségnél le kellene állnia!
    De nem teszi…
    Hozzá teszem még nem sokat kísérleteztem az érzékelők ideális elhelyezésén.
    Az 1-s az előremenőn, a kazánnál, a 2-s meg a puffer középső órájánál (plusz hőszigeteléssel, hőálló szigetelő szalaggal lezárva,rögzítve)…nem ahogy ön írja: “esetleg a lakás visszatérő és a puffer visszatérő közös pontján”.
    Mi lehet a probléma, hova tegyem a 2-s, h ki is kapcsoljon mert visszább hűti a vizet a pufferben.

    Válasz
    • 2018-10-01 at 17:13
      Permalink

      Kedves Tibor!

      A puffert csak félig szeretnéd fűteni? Mert ha a középső órához tetted az érzékelőt, honnan fogja tudni, hogy mikor telt meg a puffer, vagy mikor kell leállítani a szivattyút?
      A szabályzó gondolom jól működne, érdemes átnézni a beállításokat és azt is, hogy nincs-e felcserélve a két érzékelő!
      Első lépésként én a megfelelő helyre (“esetleg a lakás visszatérő és a puffer visszatérő közös pontjára”) tenném az érzékelőt, majd átnézném a beállításokat.

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
  • 2021-02-18 at 18:13
    Permalink

    Tisztelt Vizfarago!
    Tanacsat szeretnem kerni egy rosszul szerelt futesrendszerhez. Letezik egy faskazan egy puffer taroloval, a futes elso fazisban mindig a puffert melegiti, nekem varnom kell, amig az felmelegszik, addig egyaltalan nem melegiti a futotesteket. Hogy lehet azt kivitelezni, hogy eloszor a futotesteket melegitse a kazan, es csak utana a puffert miutan a lakas homerseklete elerte a kivant hofokot? On szerint mi a teendo annak erdekben, hogy ezt a rossz szerelest javitani lehessen?

    Válasz
    • 2021-02-18 at 20:22
      Permalink

      Kedves Terka!

      Egy puffertartályt általában kétféleképpen lehet a rendszerbe kötni:

      1. A kazán előremenő és visszatérő vezetékei egy-egy T-idommal leágaznak és rákötnek a tartályra. Ebben az esetben 1 bemeneti és 1 kimeneti csatlakozás van.

      2. A kazán előremenő és visszatérő vezetékei közvetlenül a puffertartályra vannak kötve. A radiátorok felől szintén a puffertalytályra csatlakoznak a vezetékek, de máshová, így 2 bemeneti és 2 kimeneti csatlakozás van a tartályon. Ebben az esetben meg kell várni, hogy a kazánból a melegvíz a pufferen keresztül elérje a radiátor előremenő csatlakozási pontját.

      Gondolom a második verzió lehet önnél. Esetleg a radiátorok felé induló előremenő nem a tartály tetejébe van kötve, hanem lejjebb. Láttam már olyat is, hogy a tartály közepéből. Ilyenkor nyilván csak akkor indul el a fűtés, ha a puffer az adott pontig feltöltődött. Ez viszont azt is jelenti, hogy “kivenni” sem lehet onnan a meleget.

      A megoldás az lehet, hogy átkötik a puffer csatlakozó csöveit.
      Ha képet tud küldeni a jelenlegi állapotról, akkor biztosabbat tudok mondani.

      Üdv,
      Tamás

      Válasz
      • 2021-02-21 at 16:56
        Permalink

        Kedves Tamás!
        Köszönöm szépen a válaszát, csatolom a képet.

        Válasz
      • 2021-02-21 at 16:59
        Permalink

        Tisztelt Tamás!
        Nem igazán látszik az előző hozzászólásomban a csatolt kép. Megpróbálom újra, hátha most több szerencsével járok.
        https://imgur.com/a/PVcVH3I
        Üdvözlettel,
        Terka

        Válasz
        • 2021-02-21 at 23:14
          Permalink

          Kedves Terka!

          Erről az egy képről nehéz bármit is megállapítani.
          Ha tud még képeket küldeni, kérem tegye meg itt:

          http://vizfarago.hu/kapcsolat/

          De ha a korábbi, bevált módszert választja, az is megteszi.

          Üdv,
          Tamás

          Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük