A központi fűtésrendszer egyik fontos része a tágulási tartály.
Most a változó nyomású zárt tágulási tartály méretezéséről, beüzemeléséről és karbantartásáról olvashatsz.
1. Rendszertérfogat meghatározása (Va)
Ezt méréssel, vagy számítással tudjuk meghatározni. Hagyományos 600-as, 22-es lapradiátoroknál ez általában 6 liter/méter.
Az alábbi Purmo táblázat is segíthet:
A csővezeték térfogatát hossz és belső átmérő alapján kiszámíthatjuk, a kazánét pedig a gépkönyve alapján tudhatjuk meg.
Példánkban ez legyen mondjuk 200 liter.
2. Előfeszítési nyomás (P0)
Az előfeszítési nyomás a hidraulikai rendszerben uralkodó statikus nyomásból határozható meg:
P0=Pst+0,3 bar
Előfeszítési nyomás= statikus nyomás (magasság méterenként 0,1bar ) +0,3 bar
A tágulási tartály helye és a rendszer legmagasabb pontja közötti függőleges távolság méterben.
Pl.: 5 méternél 0,5+0,3=0,8 bar előnyomás üres állapotban.
A rendszer legfelső pontján, hideg állapotban minimum 0,3 bar túlnyomást kell biztosítani a gázkiválás megakadályozása érdekében.
Amennyiben a fűtési rendszer magassága nagy, akkor az előnyomás értéke is magas lesz, s ekkor a tartály térfogata nagyon nagyra jönne ki. Ilyenkor a tartályt inkább a rendszer egyik magas pontjára helyezzük, s így a felette lévő vízoszlop magassága kisebb, tehát tartályból is kisebb méretű kell, mintha lent lenne.
3. Kezdeti nyomás (Pa)
A rendszer feltöltésekor, a tartály vízoldali csatlakozásánál beállítandó kezdeti nyomás.
Pa= P0+ 0,3 bar
Pl.: 0,8 + 0,3 =1,1 bar
4. A tágulás mértéke (Ve)
A térfogat tágulása (e) 100 °C hőmérséklet változásnál 4,3%
Szilárd tüzelésű kazánnál nyugodtan számolhatunk ezzel az értékkel!
| Hőmérséklet változás (°C) | 40 | 50 | 60 | 70 | 80 | 90 | 100 |
| Tágulás (%) | 0,8 | 1,2 | 1,7 | 2,2 | 2,9 | 3,6 | 4,3 |
A táblázat százalékosan mutatja a víz térfogatváltozását, 10 °C-os betöltési hőmérsékletet figyelembe véve.
Ve=Va • e
Maradva a példánknál: rendszertérfogat (200 liter) x tágulás (4,3%)
200 liter • 4,3/100= 8,6 liter
5. Tartalék térfogat (Vv)
Vv= Va • 0,5%
A rendszer térfogatának 0,5%-a, de legalább 3 liter
200 • 0,5/100= 1 liter, tehát itt is minimum 3 liter
6. A megengedett maximális nyomás (Pe)
Ez nem érheti el a biztonsági szelep lefúvatási nyomását.
Egy 2,5 bar-os biztonsági szelepnél 0,5 barral kevesebb, tehát 2 bar.
7. A tágulási tartály gáztérfogata (Df) (együttható, vagy szorzószám)
Df=(Pe+1)/(Pe-P0)
Példánkban: Df= (2+1)/(2-0,8) = 3/1,2 = 2,5
Ennek mértékegysége nincs, ugyanis “csak” szorzóként szerepel a képletben.
8. A szükséges tartálytérfogat (Vn)
Vn= (Ve+Vv) • Df
Példánkban: Vn= (8,6+3) • 2,5 = 29 liter
Tehát egy 30 literes tágulási tartályra van szükségünk, 0,8 bar előfeszítési nyomással. A rendszert 1,1 bar nyomásra töltjük vízzel és ha jól számoltunk, maximum 2 bar-ra emelkedhet a nyomás.
9. A tartály karbantartása
A tartály előfeszítési nyomásának ellenőrzéséhez a tartályt le kell szerelni, leüríteni, majd a levegő oldali nyomást (P0) meg kell mérni. Fűtési rendszerhez csatlakoztatott tágulási tartályon előfeszítési nyomást nem lehet ellenőrizni! Ha az előfeszítési nyomás csökkent, ellenőrizni kell a membrán, illetve a tartály állapotát.
10. Ne fáradj a számolgatással!
Zárt tágulási tartály méretező program leegyszerűsítve!
Töltsd le ezt a hasznos és ingyenes zárt tágulási tartály méretező kalkulátor Excel-t, amit az egyszerűbb számolás kedvéért készítettem!
A letöltő link az email címedre érkezik:
Hozzáfűznél valamit? Írd meg!
Kedves Tamás!
A véleményét szeretném kérni az alábbi ügyben.
Családi tetőtér beépített ház zárt fűtési rendszer. Földszinten vegyes tüzelésű kazán (max 1,5-1.6bar) + 1 m3 puffertartály + 130l (80l+50l) tágulási tartály. Radiátorok + padlófűtés.
Tetőtérben gázcirkó (min. 1-1,2bar) + 80l tágulási tartály. Radiátorok.
Szintkülönbség kb.5m a legalacsonyabb és a legmagasabb pont között. Fűtés max. 80°C.
Próbáltam a tágulásikat 0,7bar-ra is és 1,5 bar-ra is fújtatni de sehogy nem akar jó lenni a nyomás, pedig a tágulási tartályoknak bőven tudniuk kellene kezelni ezt a rendszert. Tudom egészségesebb lenne ha a két fűtés külön körön lenne hőcserélővel de erre most nincs lehetőség.
Kérem abban segítségét ilyen esetben hogyan kellene a nyomást megfelelően beállítani a két különböző szinten.
Válaszát előre is köszönöm.
Zoltán
Üdvözletem. Az ön által küldött kalkulatorral 125 literes tágulási tartályt számoltam ki. Kérdésem az lenne hogy, ha 150 literes tartályt raknék az megfelelő?
Kedves Péter!
Tartály méretet növelni nyugodtan lehet.
Szóval megfelelő!
Üdv,
Tamás
Kedves Zoltán!
Ha a tetőtéri tágulási lenne 0,8 Bar-ra állítva, akkor az induló víznyomás lehetne 1,0-1,1 Bar.
A földszinti annyi tizeddel lenne magasabb, amennyi a függőleges távolság a két tartály között méterben (lehet mondjuk 3 méter, azaz 0,3 Bar). Tehát 1,1 Bar levegő nyomás. Az itt (földszinten) mért induló víznyomás ebben az esetben 1,3-1,4 Bar. Innen kellene emelkednie (elméletben) maximum 1,6-ig.
A tartályoknál fontos először a légoldali nyomásokkal kezdeni és csak utána ráengedni a víznyomást, különben nem lesz megfelelő a beállítás.
Miután ráengedted a vizet, érdemes visszaellenőrizni a levegő nyomásokat. Ilyenkor már a víznyomással megegyező értéket kell mérnünk a levegő oldalon is! Ebből lehet következtetni a mérőműszerek esetleges pontatlanságaira, eltéréseire is.
Üdv,
Tamás
Köszönöm szépen a segítséget Tamás!
Nagyon szívesen!