Zárt tágulási tartályok méretezése

A központi fűtésrendszer egyik fontos része a tágulási tartály.

Most a változó nyomású zárt tágulási tartály méretezéséről, beüzemeléséről és karbantartásáról olvashatsz.

1. Rendszertérfogat meghatározása (V_a)

Ezt méréssel, vagy számítással tudjuk meghatározni. Hagyományos 600-as, 22-es lapradiátoroknál ez általában 6 liter/méter.

Az alábbi Purmo táblázat is segíthet:

A csővezeték térfogatát hossz és belső átmérő alapján kiszámíthatjuk, a kazánét pedig a gépkönyve alapján tudhatjuk meg.

Példánkban ez legyen mondjuk 200 liter.

2. Előfeszítési nyomás (P₀)

Az előfeszítési nyomás a hidraulikai rendszerben uralkodó statikus nyomásból határozható meg:

P₀=P_st+0,3 bar

Előfeszítési nyomás= statikus nyomás (magasság méterenként 0,1bar ) +0,3 bar

A tágulási tartály helye és a rendszer legmagasabb pontja közötti függőleges távolság méterben.

Pl.: 5 méternél 0,5+0,3=0,8 bar előnyomás üres állapotban.

A rendszer legfelső pontján, hideg állapotban minimum 0,3 bar túlnyomást kell biztosítani a gázkiválás megakadályozása érdekében.

Amennyiben a fűtési rendszer magassága nagy, akkor az előnyomás értéke is magas lesz, s ekkor a tartály térfogata nagyon nagyra jönne ki. Ilyenkor a tartályt inkább a rendszer egyik magas pontjára helyezzük, s így a felette lévő vízoszlop magassága kisebb, tehát tartályból is kisebb méretű kell, mintha lent lenne.

3. Kezdeti nyomás (P_a)

A rendszer feltöltésekor, a tartály vízoldali csatlakozásánál beállítandó kezdeti nyomás.

P_a= P₀+ 0,3 bar
Pl.: 0,8 + 0,3 =1,1 bar

4. A tágulás mértéke (V_e)

A térfogat tágulása (e) 100 °C hőmérséklet változásnál 4,3%
Szilárd tüzelésű kazánnál nyugodtan számolhatunk ezzel az értékkel!

Hőmérséklet változás (°C)	40	50	60	70	80	90	100
Tágulás (%)	0,8	1,2	1,7	2,2	2,9	3,6	4,3

A táblázat százalékosan mutatja a víz térfogatváltozását, 10 °C-os betöltési hőmérsékletet figyelembe véve.

V_e=V_a • e

Maradva a példánknál: rendszertérfogat (200 liter) x tágulás (4,3%)
200 liter • 4,3/100= 8,6 liter

5. Tartalék térfogat (V_v)

V_v= V_a • 0,5%

A rendszer térfogatának 0,5%-a, de legalább 3 liter
200 • 0,5/100= 1 liter, tehát itt is minimum 3 liter

6. A megengedett maximális nyomás (P_e)

Ez nem érheti el a biztonsági szelep lefúvatási nyomását.

Egy 2,5 bar-os biztonsági szelepnél 0,5 barral kevesebb, tehát 2 bar.

7. A  tágulási tartály gáztérfogata (D_f) (együttható, vagy szorzószám)

D_f=(P_e+1)/(P_e-P₀)

Példánkban: D_f= (2+1)/(2-0,8) = 3/1,2 = 2,5

Ennek mértékegysége nincs, ugyanis “csak” szorzóként szerepel a képletben.

8. A  szükséges tartálytérfogat (V_n)

V_n= (V_e+V_v) • D_f

Példánkban: V_n= (8,6+3) • 2,5 = 29 liter

Tehát egy 30 literes tágulási tartályra van szükségünk, 0,8 bar előfeszítési nyomással. A rendszert 1,1 bar nyomásra töltjük vízzel és ha jól számoltunk, maximum 2 bar-ra emelkedhet a nyomás.

9. A  tartály karbantartása

A tartály előfeszítési nyomásának ellenőrzéséhez a tartályt le kell szerelni, leüríteni, majd a levegő oldali nyomást (P₀) meg kell mérni. Fűtési rendszerhez csatlakoztatott tágulási tartályon előfeszítési nyomást nem lehet ellenőrizni! Ha az előfeszítési nyomás csökkent, ellenőrizni kell a membrán, illetve a tartály állapotát.

10. Ne fáradj a számolgatással!

Zárt tágulási tartály méretező program leegyszerűsítve!

Töltsd le ezt a hasznos és ingyenes zárt tágulási tartály méretező kalkulátor Excel-t, amit az egyszerűbb számolás kedvéért készítettem!

A letöltő link az email címedre érkezik:

Hozzáfűznél valamit? Írd meg!