A központi fűtésrendszer egyik fontos része a tágulási tartály.
Most a változó nyomású zárt tágulási tartály méretezéséről, beüzemeléséről és karbantartásáról olvashatsz.
1. Rendszertérfogat meghatározása (Va)
Ezt méréssel, vagy számítással tudjuk meghatározni. Hagyományos 600-as, 22-es lapradiátoroknál ez általában 6 liter/méter.
Az alábbi Purmo táblázat is segíthet:
A csővezeték térfogatát hossz és belső átmérő alapján kiszámíthatjuk, a kazánét pedig a gépkönyve alapján tudhatjuk meg.
Példánkban ez legyen mondjuk 200 liter.
2. Előfeszítési nyomás (P0)
Az előfeszítési nyomás a hidraulikai rendszerben uralkodó statikus nyomásból határozható meg:
P0=Pst+0,3 bar
Előfeszítési nyomás= statikus nyomás (magasság méterenként 0,1bar ) +0,3 bar
A tágulási tartály helye és a rendszer legmagasabb pontja közötti függőleges távolság méterben.
Pl.: 5 méternél 0,5+0,3=0,8 bar előnyomás üres állapotban.
A rendszer legfelső pontján, hideg állapotban minimum 0,3 bar túlnyomást kell biztosítani a gázkiválás megakadályozása érdekében.
Amennyiben a fűtési rendszer magassága nagy, akkor az előnyomás értéke is magas lesz, s ekkor a tartály térfogata nagyon nagyra jönne ki. Ilyenkor a tartályt inkább a rendszer egyik magas pontjára helyezzük, s így a felette lévő vízoszlop magassága kisebb, tehát tartályból is kisebb méretű kell, mintha lent lenne.
3. Kezdeti nyomás (Pa)
A rendszer feltöltésekor, a tartály vízoldali csatlakozásánál beállítandó kezdeti nyomás.
Pa= P0+ 0,3 bar
Pl.: 0,8 + 0,3 =1,1 bar
4. A tágulás mértéke (Ve)
A térfogat tágulása (e) 100 °C hőmérséklet változásnál 4,3%
Szilárd tüzelésű kazánnál nyugodtan számolhatunk ezzel az értékkel!
Hőmérséklet változás (°C) | 40 | 50 | 60 | 70 | 80 | 90 | 100 |
Tágulás (%) | 0,8 | 1,2 | 1,7 | 2,2 | 2,9 | 3,6 | 4,3 |
A táblázat százalékosan mutatja a víz térfogatváltozását, 10 °C-os betöltési hőmérsékletet figyelembe véve.
Ve=Va • e
Maradva a példánknál: rendszertérfogat (200 liter) x tágulás (4,3%)
200 liter • 4,3/100= 8,6 liter
5. Tartalék térfogat (Vv)
Vv= Va • 0,5%
A rendszer térfogatának 0,5%-a, de legalább 3 liter
200 • 0,5/100= 1 liter, tehát itt is minimum 3 liter
6. A megengedett maximális nyomás (Pe)
Ez nem érheti el a biztonsági szelep lefúvatási nyomását.
Egy 2,5 bar-os biztonsági szelepnél 0,5 barral kevesebb, tehát 2 bar.
7. A tágulási tartály gáztérfogata (Df) (együttható, vagy szorzószám)
Df=(Pe+1)/(Pe-P0)
Példánkban: Df= (2+1)/(2-0,8) = 3/1,2 = 2,5
Ennek mértékegysége nincs, ugyanis “csak” szorzóként szerepel a képletben.
8. A szükséges tartálytérfogat (Vn)
Vn= (Ve+Vv) • Df
Példánkban: Vn= (8,6+3) • 2,5 = 29 liter
Tehát egy 30 literes tágulási tartályra van szükségünk, 0,8 bar előfeszítési nyomással. A rendszert 1,1 bar nyomásra töltjük vízzel és ha jól számoltunk, maximum 2 bar-ra emelkedhet a nyomás.
9. A tartály karbantartása
A tartály előfeszítési nyomásának ellenőrzéséhez a tartályt le kell szerelni, leüríteni, majd a levegő oldali nyomást (P0) meg kell mérni. Fűtési rendszerhez csatlakoztatott tágulási tartályon előfeszítési nyomást nem lehet ellenőrizni! Ha az előfeszítési nyomás csökkent, ellenőrizni kell a membrán, illetve a tartály állapotát.
10. Ne fáradj a számolgatással!
Zárt tágulási tartály méretező program leegyszerűsítve!
Töltsd le ezt a hasznos és ingyenes zárt tágulási tartály méretező kalkulátor Excel-t, amit az egyszerűbb számolás kedvéért készítettem!
A letöltő link az email címedre érkezik:
Hozzáfűznél valamit? Írd meg!
Kedves Tamás!
A véleményét szeretném kérni az alábbi ügyben.
Családi tetőtér beépített ház zárt fűtési rendszer. Földszinten vegyes tüzelésű kazán (max 1,5-1.6bar) + 1 m3 puffertartály + 130l (80l+50l) tágulási tartály. Radiátorok + padlófűtés.
Tetőtérben gázcirkó (min. 1-1,2bar) + 80l tágulási tartály. Radiátorok.
Szintkülönbség kb.5m a legalacsonyabb és a legmagasabb pont között. Fűtés max. 80°C.
Próbáltam a tágulásikat 0,7bar-ra is és 1,5 bar-ra is fújtatni de sehogy nem akar jó lenni a nyomás, pedig a tágulási tartályoknak bőven tudniuk kellene kezelni ezt a rendszert. Tudom egészségesebb lenne ha a két fűtés külön körön lenne hőcserélővel de erre most nincs lehetőség.
Kérem abban segítségét ilyen esetben hogyan kellene a nyomást megfelelően beállítani a két különböző szinten.
Válaszát előre is köszönöm.
Zoltán
Kedves Zoltán!
Ha a tetőtéri tágulási lenne 0,8 Bar-ra állítva, akkor az induló víznyomás lehetne 1,0-1,1 Bar.
A földszinti annyi tizeddel lenne magasabb, amennyi a függőleges távolság a két tartály között méterben (lehet mondjuk 3 méter, azaz 0,3 Bar). Tehát 1,1 Bar levegő nyomás. Az itt (földszinten) mért induló víznyomás ebben az esetben 1,3-1,4 Bar. Innen kellene emelkednie (elméletben) maximum 1,6-ig.
A tartályoknál fontos először a légoldali nyomásokkal kezdeni és csak utána ráengedni a víznyomást, különben nem lesz megfelelő a beállítás.
Miután ráengedted a vizet, érdemes visszaellenőrizni a levegő nyomásokat. Ilyenkor már a víznyomással megegyező értéket kell mérnünk a levegő oldalon is! Ebből lehet következtetni a mérőműszerek esetleges pontatlanságaira, eltéréseire is.
Üdv,
Tamás
Köszönöm szépen a segítséget Tamás!
Nagyon szívesen!