A központi fűtésrendszer egyik fontos része a tágulási tartály.

Most a változó nyomású zárt tágulási tartály méretezéséről, beüzemeléséről és karbantartásáról olvashatsz.

1. Rendszertérfogat meghatározása (Va)

Ezt méréssel, vagy számítással tudjuk meghatározni. Hagyományos 600-as, 22-es lapradiátoroknál ez általában 6 liter/méter.

Az alábbi Purmo táblázat is segíthet:

Purmo lapradiátor térfogat

A csővezeték térfogatát hossz és belső átmérő alapján kiszámíthatjuk, a kazánét pedig a gépkönyve alapján tudhatjuk meg.

Példánkban ez legyen mondjuk 200 liter.

2. Előfeszítési nyomás (P0)

Az előfeszítési nyomás a hidraulikai rendszerben uralkodó statikus nyomásból határozható meg:

P0=Pst+0,3 bar

Előfeszítési nyomás= statikus nyomás (magasság méterenként 0,1bar ) +0,3 bar

A tágulási tartály helye és a rendszer legmagasabb pontja közötti függőleges távolság méterben.

Pl.: 5 méternél 0,5+0,3=0,8 bar előnyomás üres állapotban.

A rendszer legfelső pontján, hideg állapotban minimum 0,3 bar túlnyomást kell biztosítani a gázkiválás megakadályozása érdekében.

Amennyiben a fűtési rendszer magassága nagy, akkor az előnyomás értéke is magas lesz, s ekkor a tartály térfogata nagyon nagyra jönne ki. Ilyenkor a tartályt inkább a rendszer egyik magas pontjára helyezzük, s így a felette lévő vízoszlop magassága kisebb, tehát tartályból is kisebb méretű kell, mintha lent lenne.

3. Kezdeti nyomás (Pa)

A rendszer feltöltésekor, a tartály vízoldali csatlakozásánál beállítandó kezdeti nyomás.

Pa= P0+ 0,3 bar
Pl.: 0,8 + 0,3 =1,1 bar

4. A tágulás mértéke (Ve)

A térfogat tágulása (e) 100 °C hőmérséklet változásnál 4,3%
Szilárd tüzelésű kazánnál nyugodtan számolhatunk ezzel az értékkel!

Hőmérséklet változás (°C) 40 50 60 70 80 90 100
Tágulás (%) 0,8 1,2 1,7 2,2 2,9 3,6 4,3

A táblázat százalékosan mutatja a víz térfogatváltozását, 10 °C-os betöltési hőmérsékletet figyelembe véve.

Ve=Va • e

Maradva a példánknál: rendszertérfogat (200 liter) x tágulás (4,3%)
200 liter • 4,3/100= 8,6 liter

5. Tartalék térfogat (Vv)

Vv= Va • 0,5%

A rendszer térfogatának 0,5%-a, de legalább 3 liter
200 • 0,5/100= 1 liter, tehát itt is minimum 3 liter

6. A megengedett maximális nyomás (Pe)

Ez nem érheti el a biztonsági szelep lefúvatási nyomását.

Egy 2,5 bar-os biztonsági szelepnél 0,5 barral kevesebb, tehát 2 bar.

7. A  tágulási tartály gáztérfogata (Df) (együttható, vagy szorzószám)

Df=(Pe+1)/(Pe-P0)

Példánkban: Df= (2+1)/(2-0,8) = 3/1,2 = 2,5

Ennek mértékegysége nincs, ugyanis “csak” szorzóként szerepel a képletben.

8. A  szükséges tartálytérfogat (Vn)

Vn= (Ve+Vv) • Df

Példánkban: Vn= (8,6+3) • 2,5 = 29 liter

Tehát egy 30 literes tágulási tartályra van szükségünk, 0,8 bar előfeszítési nyomással. A rendszert 1,1 bar nyomásra töltjük vízzel és ha jól számoltunk, maximum 2 bar-ra emelkedhet a nyomás.

9. A  tartály karbantartása

A tartály előfeszítési nyomásának ellenőrzéséhez a tartályt le kell szerelni, leüríteni, majd a levegő oldali nyomást (P0) meg kell mérni. Fűtési rendszerhez csatlakoztatott tágulási tartályon előfeszítési nyomást nem lehet ellenőrizni! Ha az előfeszítési nyomás csökkent, ellenőrizni kell a membrán, illetve a tartály állapotát.

10. Ne fáradj a számolgatással!

Zárt tágulási tartály méretező program leegyszerűsítve!

Töltsd le ezt a hasznos és ingyenes zárt tágulási tartály méretező kalkulátor Excel-t, amit az egyszerűbb számolás kedvéért készítettem!

A letöltő link az email címedre érkezik:

Hozzáfűznél valamit? Írd meg!

Zárt tágulási tartályok méretezése
Cimke:         

245 thoughts on “Zárt tágulási tartályok méretezése

  • 2021-11-04 at 16:57
    Permalink

    Kedves Tamás!

    A véleményét szeretném kérni az alábbi ügyben.
    Családi tetőtér beépített ház zárt fűtési rendszer. Földszinten vegyes tüzelésű kazán (max 1,5-1.6bar) + 1 m3 puffertartály + 130l (80l+50l) tágulási tartály. Radiátorok + padlófűtés.
    Tetőtérben gázcirkó (min. 1-1,2bar) + 80l tágulási tartály. Radiátorok.
    Szintkülönbség kb.5m a legalacsonyabb és a legmagasabb pont között. Fűtés max. 80°C.
    Próbáltam a tágulásikat 0,7bar-ra is és 1,5 bar-ra is fújtatni de sehogy nem akar jó lenni a nyomás, pedig a tágulási tartályoknak bőven tudniuk kellene kezelni ezt a rendszert. Tudom egészségesebb lenne ha a két fűtés külön körön lenne hőcserélővel de erre most nincs lehetőség.
    Kérem abban segítségét ilyen esetben hogyan kellene a nyomást megfelelően beállítani a két különböző szinten.
    Válaszát előre is köszönöm.

    Zoltán

    Válasz
  • 2021-11-04 at 21:30
    Permalink

    Kedves Zoltán!

    Ha a tetőtéri tágulási lenne 0,8 Bar-ra állítva, akkor az induló víznyomás lehetne 1,0-1,1 Bar.
    A földszinti annyi tizeddel lenne magasabb, amennyi a függőleges távolság a két tartály között méterben (lehet mondjuk 3 méter, azaz 0,3 Bar). Tehát 1,1 Bar levegő nyomás. Az itt (földszinten) mért induló víznyomás ebben az esetben 1,3-1,4 Bar. Innen kellene emelkednie (elméletben) maximum 1,6-ig.
    A tartályoknál fontos először a légoldali nyomásokkal kezdeni és csak utána ráengedni a víznyomást, különben nem lesz megfelelő a beállítás.
    Miután ráengedted a vizet, érdemes visszaellenőrizni a levegő nyomásokat. Ilyenkor már a víznyomással megegyező értéket kell mérnünk a levegő oldalon is! Ebből lehet következtetni a mérőműszerek esetleges pontatlanságaira, eltéréseire is.

    Üdv,
    Tamás

    Válasz
    • 2021-11-06 at 13:56
      Permalink

      Köszönöm szépen a segítséget Tamás!

      Válasz
      • 2021-11-06 at 19:02
        Permalink

        Nagyon szívesen!

        Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.